// 2026. szeptember 30., szerda // Jeromos

Egymillióan az európai kisebbségvédelemért

// HIRDETÉS

Kolozsváron tartja idei kongresszusát az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, és itt indítják el a kisebbségvédelmi mentőcsomaghoz szükséges egymillió aláírás összegyűjtését.

„Te hoztad a telet Dániából, Lóri” – viccelődik Kelemen Hunor annak a sajtótájékoztatónak a végén, amelyet Vincze Loránttal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökével közösen tartott Kolozsváron, és ahol a politikai beszámolók mellett a megjelentek figyelmét leginkább a Majális utcai pártközpont nagy üvegablakain át megcsodálható tavaszi hóhullás kötötte le.

A találkozó apropóját az adta, hogy május 17-21. között az őshonos európai nemzeti kisebbségek legreprezentatívabb szervezete, a 32 országból mintegy 90 tagszervezetet számláló FUEN Kolozsváron tartja idei kongresszusát, a házigazda szerepét pedig az RMDSZ tölti be. Kelemen Hunor elmondta, tarthatatlan, hogy

a kisebbségi jogok védelme területén egyfajta „kétsebességes” modell érvényesül Európában,

mivel a fejlettebb jogvédelemmel rendelkező nyugat-európai kisebbségek helyzete nem vethető össze a kelet-közép-európai országokban élő nemzeti közösségekével, amelyeknek a helyzete csak szavak szintjén tekinthető rendezettnek.

A kongresszus szolgál apropóul a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges aláírásgyűjtés megkezdéséhez is – mint Vincze Loránt kifejtette, Kolozsvár a maga etnikai és kulturális sokszínűségével szimbolikus helyszínnek számít egy ilyen akció szempontjából. „Májusban néhány napra Kolozsvár lesz az európai nemzetiségek fővárosa” – fogalmaz a FUEN elnöke.

A Minority SafePack célja, hogy

a kisebbségvédelmet a tagállamok szintjéről uniós szintre emelje,

hogy a kisebbségi jogok ne maradjanak meg kizárólagos tagállami hatáskörben, hanem legyen – Kelemen Hunor megfogalmazásában – egyfajta „kötelező minimum”. A javaslatcsomagot 2013-ban nyújtották be, akkor az Európai Bizottság kompetenciahiányra hivatkozva elutasította, de az EU luxemburgi bírósága a kezdeményezőknek adott igazat (az ügymenetbe közben bekapcsolódott Magyarország a kisebbségek oldalán, Románia és Szlovákia pedig az EB oldalán).

Fotók: Banga Előd Ernő/RMDSZ

A „mentőcsomag” 9 pontot tartalmaz (kettőt nem sikerült bejegyeztetni), köztük az anyanyelvhasználatra, a regionális politikára, az egyenlő bánásmódra, közképviseletre vonatkozó javaslatokat, de rendezné például az ún. geo-blockingból (vagyis az audiovizuális tartalmak országonkénti kódolásából) fakadó problémákat is.

Ahhoz, hogy az MSP a Bizottság asztalára kerüljön, a kezdeményezőknek

egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteniük az EU legalább hét tagállamából.

Ebből – mint Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elárulta – az RMDSZ minimum 200 ezer aláírás összegyűjtését vállalja.
Vincze Loránt szerint nem az aláírások összegyűjtése jelenti az igazi kihívást – hiszen az Unióban mintegy 60 millió, az őshonos etnikai kisebbségekhez tartozó személy él –, hanem az, hogy a rendelkezésükre álló egy évben hatékonyan kommunikálják a céljaikat, és az aláírásgyűjtési kampánnyal megfelelő médianyilvánosságot biztosítsanak a nemzeti kisebbségek ügyének.

„Egyfajta koalíciót szeretnénk létrehozni az ügy érdekében, amelybe

nemcsak a kisebbségeket vonnánk be, hanem szeretnénk megszólítani a többségieket is”

– szögezte le a FUEN elnöke. Vincze és Kelemen elmondása szerint az ügyet elviekben támogatja az RMDSZ-t is sorai közt tudó Európai Néppárt, de a liberálisok is, a szocialisták viszont „kicsit nehezebben meggyőzhetőek”.

A FUEN kongresszusára – amelynek megrendezésében az MPP, a Német Demokrata Fórum és az arománok szövetsége lesz az RMDSZ partnere – mintegy 200 meghívott érkezik, a különböző kisebbségek képviselőitől az európai intézményeken át ENSZ-szakértőkig. Nekik be is mutatják Kolozsvár és környékének szépségeit: körbevezetik őket a városban, elviszik őket Bonchidára, Tordaszentlászlóra és a tordai sóbányába, Emil Boc polgármester pedig fogadást ad a tiszteletükre.

„Azt szeretnénk, ha a »családi fotót« már a háromnyelvű helységnévtáblák előtt készíthetnénk el” – teszi hozzá mosolyogva Vincze Loránt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Jön a jég, pusztít az aszály, a gazda pedig az államra vár. Miért nem biztosítják a termést?
Krónika

Jön a jég, pusztít az aszály, a gazda pedig az államra vár. Miért nem biztosítják a termést?

A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kockázatot jelent a mezőgazdaságban, miközben a gazdák jelentős része továbbra is az államtól vár segítséget, ha jégverés, vihar, fagy vagy aszály tizedeli meg a termést. Székely László biztosítási szakember tanácsai.

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Főtér

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

Megjelent a veszettség Hargita megyében
Székelyhon

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Két, különböző legelőre kijáró szarvasmarha esetében is beigazolódott hétfőn a veszettség gyanúja Hargita megyében. A kórokozó emberre és állatra egyaránt veszélyt jelent, ezért az óvintézkedések fontosságára figyelmeztet a megyei főállatorvos.

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor
Krónika

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.

Gyermekek találhattak rá a holttestre, a román sajtó szerint le is filmezték
Székelyhon

Gyermekek találhattak rá a holttestre, a román sajtó szerint le is filmezték

Elhunyt személyt találtak egy használaton kívüli kazánházban Marosvásárhelyen.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS