Ezentúl ezt a nap 24 órájában megteheti.
A sok rossz hír után végre valami igazán üdítő kezdeményezésről számolhatunk be: egy frissen érkezett közlemény szerint a Kolozs megyei Magyarfenes egyetlen gólyafészkének a történései követhetők e héttől élőben az interneten. Akik kíváncsiak a gólyák mindennapi életére, kattintsanak bátran a clujbird.ro honlapra, amelyet az Apáthy István Egyesület, és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológia és Ökológia Intézete létesített és működtet.
Az éjjel is látó kamera által 2015-ben egy kolozsvári vörös vércse család mindennapjaiba nyert betekintést a közönség. A kamera mostani felszerelését az Electrica Distribuție Cluj áramszolgáltató vállalat illetékesei, illetve a gólyafészek környékén lakó magyarfenesi önkéntesek segítették – áll a Szabó D. Zoltán biológus, ornitológus, természetfilmes által jegyzett közleményben.
A román, magyar és angol nyelvű honlap működtetői azt tűzték ki célul, hogy az élőképek mellett rövid bejegyzésekben is rögzítsék a gólyafészek eseményeit. Mint megtudtuk, hasonló kamerák Maros, Szeben és Temes megyében működnek.
„A magyarfenesi gólyafészekbe március 22-én tért vissza a hím gólya, és több mint két héttel később, április 8-án érkezett melléje a tojó. A fészekben április 11-én hajnalban jelent meg az első tojás, de sajnos két napra rá ki is gurult a fészekből, a fészket elfoglalni kívánó idegen gólyákkal vívott csetepaté közben” – ezzel az érdekes adalékkal zárul a közlemény.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.