A pápa romániai látogatása előtt orvosolni kellene az egyházat ért sérelmeket

„A szentatyát mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön” – írja szerdán kiadott állásfoglalásában a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség annak kapcsán, hogy Klaus Iohannis államfő a múlt héten azt mondta: Ferenc pápa megígérte, ellátogat Romániába, „ha lehetséges lesz”. Az elnök azt követően mondta ezt, hogy a pápa a Vatikánban fogadta az Európai Unió vezető politikusait.

Az érsekségi állásfoglalás szerint – amit Dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, és Potyó Ferenc általános helynök írt alá – csak Románián múlik, hogy valóra váljon a „ha lehetséges lesz” kitétel a pápa jövőbeli látogatása kapcsán.

Ugyanis „ott, ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról” – olvasható az állásfoglalásban.

Az érsekség vezetői szerint a római katolikus egyházat ért legfőbb romániai sérelmek az elkobozott egyházi javak visszaszolgáltatásának elmaradása vagy késleltetése, a Caritas szeretetszolgálat tevékenységének ellehetetlenítése az állami támogatás megnyirbálásával, és nem utolsósorban a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügye.

Az állásfoglalás emlékeztet, hogy a pápa személyes képviselője a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek a romániai katolikus kisebbség sérelmei ügyében már két alkalommal is kihallgatást kért az utóbbi időben a román állam illetékes képviselőitől, a találkozókról pedig minden egyes alkalommal tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is.

December végén a nunciust fogadta a Romániai Visszaszolgáltató Bizottság elnöke. A találkozón a nuncius „a Szentszék megdöbbenésének is hangot adott” az egyházi javak visszaszolgáltatásának késleltetése és akadályozása.

A Caritas helyzete szintén a jelzett problémák között van.

Az apostoli nuncius a vásárhelyi római katolikus iskola ügyében is felemelte a szavát március végén, amikor találkozott Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel. Buendía érsek akkor elmondta, hogy a DNA eljárása „azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában”.