Miről tárgyalt Meleşcanu és Szijjártó Budapesten?

Jó állam- és kormányközi kapcsolatokra törekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután román kollégájával, Teodor Meleşcanuval találkozott. A román külügyminiszter hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket.

A magyar tárcavezető kiemelte: párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Közös sikerek és bizalom kell ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehéz ügyeket a siker reményével lehessen megoldani – magyarázta. Hozzátette: azt ugyanis senki nem vitatja, hogy

vannak érzékeny kérdések, amelyek alapvetően a kisebbségekhez kapcsolódnak.

Azt mondta: hálás román partnerének azért, hogy beszédet mondott a hétfőn Budapesten kezdődött nagyköveti értekezleten.

Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország talán legérzékenyebb kétoldalú kapcsolatrendszere a magyar–román, így mindig óvatosan kell hozzáállni kérdésekhez. Ezért a legjobb, ha „az egyszerűséget választjuk az okoskodás helyett”, és a közös érdekek alapján állunk a kapcsolatokhoz „trükkök és túlbonyolítás helyett”. Ez azt jelenti, hogy ha jó a kapcsolat Magyarország és Románia között, a kormányok között, az jó minden románnak és magyarnak, függetlenül attól, hogy melyik ország területén él – mondta.

A magyar külügyminiszter közölte:

a megbeszélés előtt egyeztetett Kelemen Hunorral,

az RMDSZ elnökével, és az általa elmondott érzékeny kérdéseket felvetette román kollégájának, hogy együtt dolgozzanak a megoldáson. Nem helyes a sajtó előtt kibeszélni ezeket az ügyeket, hiszen az csökkentené a megoldás esélyét – vélekedett.

A tárcavezető hangsúlyozta: fontos, hogy semmilyen politikai vagy jogi törekvést ne használhasson senki arra, hogy egy nemzeti közösség tagjait „megfélemlítse, vegzálja”.

Mint mondta, a két ország közötti összeköttetéseket bővíteni szeretnék, minél több határátlépési lehetőségre van szükség. Ezért tíz olyan határátkelő közül, amelyet csak hétvégén lehet használni, a két legforgalmasabb esetében kidolgozzák a folyamatos nappali nyitvatartás lehetőségének a részleteit – magyarázta.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy bár a két ország gázvezetékrendszere össze van kötve, csak Magyarország felől lehet Románia felé gázt szállítani. Románia ígéretet tett arra, hogy 2020-ra teljes kapacitással működik majd az interkonnektort mindkét irányba – mondta.

A külügyminiszter a magyar–román gazdasági együttműködésről szólva közölte:

Románia a második legfontosabb exportpiaca Magyarországnak,

és hogy előrelépést érjenek el a gazdasági kapcsolatokban, az Eximbank 514 millió eurós hitelkeret nyit a vállalatközi együttműködések ösztönzésére.

Kitért arra: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. külföldön először Romániában szerzett tulajdont a megújuló energiatermelési szektorban, és további energiaforrásokba invesztál az országban, valamint jelentős a Mol, az OTP és a Richter romániai tevékenysége is.

Megjegyezte: Magyarország és Románia is fontos forrásnak tartja a nukleáris energiát.

Teodor Meleşcanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megtalálják a megoldásokat, így fejlődhetnek a kapcsolatok mindkét ország előnyére. A román tárcavezető továbbá felvetette, hogy

együttes magyar–román kormányülést kellene tartani.

Mint mondta, a megbeszélésen nagy figyelmet szenteltek azoknak a témáknak, amelyeket illetően az álláspontjuk közel áll egymáshoz, így kedvező hatással lehetnek a kapcsolatépítésre. Ugyanakkor nem hagyták ki azokat a kérdéseket sem, amelyekben az álláspontok távoliak – fűzte hozzá.

A román tárcavezető kiemelte a rendszeres konzultáció jelentőségét a visegrádi országok és Románia között azokban a témákban, amelyek fontos ezeknek az országoknak.

Úgy látja, magyar kollégájával lényeges lépést tettek ma, és ez nem az utolsó, hanem az első lépés abban a folyamatban, amely a kapcsolatok példaértékűvé válásához vezet. Ősszel pedig várják Szijjártó Péter Bukarestbe, hogy előadást tartson a román nagyköveteknek – mondta.

Kérdésre válaszolva a román külügyminiszter közölte: nem akarja kommentálni azt a döntést, hogy

magyar diplomaták tavaly decemberben nem vehettek részt a román nemzeti ünnepségeken,

de biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten.

Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre elmondta: reális az esélye annak, hogy déli irányból újabb bevándorlási nyomás nehezedik viszonylag rövid időn belül Közép-Európára, ezért erősítik meg a déli határ védelmét.