Minél nagyobb a „milyennek hisszük magunkat” és a „milyenek vagyunk a valóságban” közötti különbség, annál alacsonyabb az életminőség és az elégedettség szintje. Ez az egyéni szinten érvényes összefüggés az országok esetében is létezik, derül ki a Psihologia poporului român (A román nép pszichológiája) szerzője, Daniel David egyik tanulmányából. A 46 elemzett ország mindegyikében van eltérés, a románoknál ez két jellemvonással kapcsolatosan nyilvánulva meg.

Minél nagyobb a különbség

a „tényleges/aktuális nemzeti jelleg” és a „képzelt nemzeti jelleg” között,

annál alacsonyabb szintű az élettel kapcsolatos elégedettség, annál rövidebb az élettartam és rosszabb a minősége, az életszínvonal, az oktatás színvonala, az autonómia szintje és a békéhez való viszonyulás.

Ez a következtetése annak a tanulmánynak, melyet a Psihologia poporului român szerzője, Daniel David és munkatársai, Silviu Andrei Matu, Oana Alexandra David és Antonio Terracciano tettek közzé a Cross-Cultural Research folyóiratban, melyben 46 országot/kultúrát elemeztek (Romániát is beleértve).

„Az egyéni szintű helyzet volt a kiindulási pont. Tudjuk, hogy amikor különbség alakul ki aközött, amilyenek vagyunk és amilyeneknek hisszük magunkat, ez egy sor pszichológiai szintű működési zavarral társul, mint például az élet minőségével kapcsolatos alacsony szintű elégedettség, csökkenő termelékenység, nagyobb stressz és így tovább. Hipotézisként abból indultunk ki, hogy ez az egyéni szintű különbség egy ország, egy kultúra szintjén is megjelenhet”, magyarázta Daniel David az Adevărulnak.

Ennek megfelelően a kutatók azt elemezték, hogy a képzelt és a tényleges nemzeti jelleg közötti különbséget miként lehet összefüggésbe hozni egy sor működési zavarral. Elemezték az emberi fejlődési indexet, az élettel való elégedettséget, az autonómia fokát, a békeindexet (vagyis, hogy nemzetként inkább békülékenységre hajlamos egy közösség vagy a háború és a konfliktusok elfogadására).

„Antonio Terracciano Science folyóiratban megjelent cikkéből indultunk ki, aki társszerzője a tanulmányunknak, melyben 46 ország/kultúra esetében mutatja ki az egyének képzelt és tényleges személyisége közötti különbségeket. Abból kiindulva, amit a Románok pszichológiájában írtunk, azt akartuk látni, milyen hatása van e különbség meglétének.” A kutatás eredménye arra késztette a pszichológusokat, hogy igazat adjanak Szókratésznak: „Ismerd meg önmagad.” „Azt tapasztaltuk, hogy az ország szintű képzelt és tényleges jellemvonások közötti különbség nagyjából ugyanolyan hatásokkal jár, mint egyéni szinten”, mondja David.

Miként befolyásolja az országok fejlődésére vonatkozó legfontosabb mutatót

A tanulmány egyik fő felfedezése az volt, hogy az országszintű nagy különbség a képzelt és tényleges mivoltunk között az emberi fejlődési index alacsony szintjéhez vezet.

„Az országok fejlettségi szintjére vonatkozó egyik fő mutatóról van szó. Ezt a mutatót az ENSZ rendszeresen kiszámítja, és három komponense van: az élet tartama és minősége, az oktatás minősége és az életszínvonal”, állítja David.

Az ENSZ Programfejlesztési Főosztálya szerint az emberi fejlődési indexet „annak kihangsúlyozására hozták létre, hogy egy ország fejlettségének értékelésében az embereknek és képességeiknek kellene a legfontosabb kritériumoknak lenniük, és nem a gazdasági növekedésnek”.

Az idézett tanulmány megállapítja, hogy összefüggés van a „milyenek vagyunk/milyennek tartjuk magunkat” különbség és az emberi fejlődési index között, de azt nem tudja kimutatni, hogy ez oksági vagy kétirányú.

„A jövendőbeli kutatásaink a két elem közötti oksági kapcsolat kimutatására összpontosítanak majd. Abból a hipotézisből indulunk ki, hogy ha az emberek kiegyensúlyozottak, magabiztosak, akik könnyen együtt tudnak működni másokkal, akkor hatékonyabbak lesznek és magasabb életminőségük lesz. A milyen vagy és milyennek hiszed magad közötti különbség feszültséget, frusztrációt és elégedetlenséget kelt, ami az élet más aspektusaira is kihat. Ezt a hipotézist kell majd a jövendőbeli kutatásokban bizonyítanunk”, mutatott rá David.

A románok a pozitívumot és a negatívumot is eltúlozzák

David azt állítja, hogy mind a 46 elemzett országban vannak különbségek a képzelt és a tényleges személyiségjegyek között. A románok esetében az a jellegzetes, hogy a „milyenek vagyunk/milyennek hisszük magunkat” különbség az öt elemzett személyiségjegy (érzelmi stabilitás, nyitottság, kedvelhetőség, lelkiismeretesség és extraverzió) közül kettő esetében meghaladja a normális értékeket.

„Az érzelmi stabilitásról (neurotikusság) és a kedvelhetőségről van szó. Egyrészt hajlamosak vagyunk magunkat érzelmileg instabilabbaknak, de kedvelhetőbbeknek is tartani, mint amilyenek valójában vagyunk. Ezek a tendenciák minden országban tapasztalhatók, de nálunk túlzott mértékben. A románok egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a pozitívumot és a negatívumot is eltúlozzák”, állítja David.

A neurotikusság esetében nagyobb a hajlam az olyan negatív érzelmek megjelenésére, mint a düh, az ellenségesség, a depresszió és a sebezhetőség, ami az impulzusok ellenőrzésének képességére is vonatkozik. „Ezek közül a legmagasabb értéket a sebezhetőségnél mérték, ami azt jelenti, hogy gyengébbnek és sebezhetőbbnek érezzük magunkat, mint amilyenek vagyunk”, állította David. A kedvelhetőség az egyén azon viselkedésére vonatkozik, mellyel igyekszik elérni, hogy mások kedveljék és elismerjék, az altruizmusra, az együttérzésre és együttműködésre való hajlamra, a másokkal szembeni gyanakvással és antagonizmussal szembeállítva. „Itt az altruizmusnál és a bizalomnál tapasztaltuk a legnagyobb különbséget. Tehát altruistábbaknak hisszük magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy jobban megbízunk másokban, miközben valójában gyanakvók vagyunk velük szemben”, magyarázza David.

Pozitív üzenet

A pszichológus azt állítja, hogy a tanulmány eredményeinek elemzésével konstruktív üzenetet szeretne megfogalmazni. „A milyenek vagyunk és milyennek hisszük magunkat közötti különbséget oktatással, a közéleti személyiségek és a politikusok által közvetített értékekkel és üzenetekkel, példamutatással csökkenthetjük. Fontos, hogy csökkentsük a túlzásokat. Nem vagyunk sem az utolsók, de a legjobbak és legfontosabbak sem a világon. Fontos visszavennünk a cinizmusból, a magunkkal szembeni nagyon kritikus és agresszív hozzáállásból. Ne higgyük már magunkat annyira sebezhetőnek, mert nem vagyunk”, szögezi le a pszichológus. Az a tény, hogy kedvelhetőbbnek tartjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk, arról árulkodik, hogy szeretnénk kedvelhetők lenni, ami pozitív dolog, mondja még David hozzátéve, hogy „de a jövőben ne csak higgyük magunkat kedvelhetőknek, hanem tényleg legyünk is azok”.

Kicsoda Daniel David: A Thomson ISI/Web of Science szerint Daniel David (43 éves) a tudományos közösségben történt hivatkozások alapján a nemzeti és nemzetközi szakirodalomban legnagyobb hatással bíró román pszichológus. 2007 óta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Klinikai Pszichológiai és Pszichoterápiai Tanszék vezetője. 2013 januárjában nevezték ki a híres amerikai intézmény, a New York-i Albert Ellis Intézet kutatásért felelős igazgatójává. Az egyetemi tanár a szerzője a Profilul psihologic al poporului român (A román nép pszichológiai profilja) című kötetnek. 2016 óta kutatásért felelős rektorhelyettes a kolozsvári BBTE-n.