Trump beszólt Merkelnek

Donald Trump interjút adott a The Times nevű konzervatív brit napilapnak, az újság online kiadásán megjelent szövegben – amelyet Michael Gove volt brit igazságügyi miniszter készített a lap számára – beszélt többek közt az EU és a NATO szerepéről, a migrációs válságról, a Brexitről, az Oroszország elleni szankciókról és Angela Merkel menekültpolitikájáról is. Trump, szokása szerint, nem tartózkodott a sarkos állítások megfogalmazásától sem.

A Brexit és Nagy-Britannia.

Trump szerint Nagy-Britannia „remekül teljesít majd” a brit EU-tagság megszűnése után. Kifejtette azt a véleményét is, hogy az Európai Unióban Németország a domináns hatalom, és Nagy-Britannia „bölcsen tette”, hogy a távozás mellett döntött. „Ha megnézzük az Európai Uniót, az tulajdonképpen nem más, mint Németország, alapvetően csak egy eszköz Németország számára. Ezért gondolom, hogy az Egyesült Királyság oly okosan cselekedett a kilépéssel” – fogalmazott.

Az amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi megállapodás lehetőségéről szólva kijelentette: kormánya „nagyon keményen dolgozik majd” azon, hogy ez a megállapodás gyorsan és megfelelő formában létrejöhessen.

Ez azért fontos, mert Barack Obama, a távozó amerikai elnök tavalyi londoni látogatásán gyakorlatilag kizárta, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal. Obama annak idején kijelentette: Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerül”, ha távozik az unióból.

Donald Trump viszont már az elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia „nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül”.

Trump – konkrét időpont említése nélkül – elmondta, hogy találkozni fog Theresa May brit miniszterelnökkel, rögtön azután, hogy beköltözött a Fehér Házba, „és nagyon gyorsan összehozunk” egy megállapodást.

NATO.

Trump szerint a NATO „elavult” intézmény, mivel sok-sok évvel ezelőtt alakították ki. „Alaposan megkaptam a magamét, amikor először mondtam, hogy a NATO elavult, de ez két napig tartott, aztán már azt kezdték mondogatni, hogy Trumpnak igaza van” – tette hozzá.

Trump a másik fő problémának azt nevezte, hogy sok NATO-tagállam nem vállal méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte „nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben”. Hozzátette: jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra.

Merkel és a migránsválság.

Trump kijelentette: azzal az alapállással kezdi elnöki tevékenységét, hogy megbízik Angela Merkel és Vlagyimir Putyinban is. „Majd meglátjuk azonban, hogy ez meddig tart. Lehet, hogy egyáltalán nem sokáig” – tette hozzá.
A német kormány menekültpolitikájáról Donald Trump kijelentette: „nagyon katasztrofális volt” Merkel döntése „ezeknek az illegális bevándorlóknak a korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is ezek az emberek (...) Ráadásul senki nem is tudja, hogy honnan jöttek”.

Trump szerint a Nyugatnak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekültek számára, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk.

Putyin és Oroszország.

Az Oroszország elleni szankciókról szólva Trump egyenes utalást tett arra, hogy ha Putyin elnök késznek mutatkozik a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor napirendre kerülhetne e szankciók felülvizsgálata.

Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy „lehetséges-e jó megállapodások elérése Oroszországgal”. Trump szerint ebbebeletartozik az is, hogy a nukleáris fegyverzetet „nagyon jelentősen csökkenteni kell”. „Oroszország nagyon megszenvedi a szankciókat, és én úgy gondolom, hogy (ebben az ügyben) történhet valami, amivel sokan jól járnának” – fogalmazott.

Izrael, Irak, Közel-Kelet.

Trump szerint az iraki háború az Egyesült Államok egész történelmének „talán legrosszabb döntése volt, olyan, mintha köveket hajigáltunk volna egy méhkasba”. Elmondta azt is, hogy vejét, Jared Kushnert bízza meg hivatalosan a közel-keleti rendezés előmozdításával, és kérte a brit kormányt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózzon meg minden olyan határozattervezetet, amely Izraelt bírálja.