Kisebb parlamentet választunk vasárnap

És máris elrepült négy esztendő Románia rendszerváltás utáni legnagyobb létszámú parlamentjének társaságában: vasárnap ismét az urnákhoz várják a polgárokat, hogy megválasszák az ország új törvényhozását.

Amely több okból is jelentősen különbözni fog a most leköszönőtől. Egyrészt csökken a létszáma: 588 helyett csupán 466 fős lesz.

A négy évvel ezelőtti választási törvény ugyanis a világon egyedülálló, furcsa módon ötvözte az egyéni választókerületes rendszert a listással, így miután az akkor a Szociálliberális Unió (USL) keretében éppen összeboruló, azóta egymást ismét a legfőbb ellenségnek tekintő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) az egyéni választókerületekben tönkrenyerte magát, a leadott voksok arányában is visszaosztották a mandátumokat, így a győztes mindent visz elvéhez hozzáadódott az arányos voksolás elve is. Ennek nyomán föl kellett duzzasztani a parlament létszámát.

De ennek most vége: visszatértünk az egyszerű listás, arányos rendszerhez, vagyis minden párt annak arányában küldhet képviselőket és szenátorokat a parlamentbe, amekkora arányban a polgárok rá szavaztak.

Több mint 18 millió választópolgár

A szavazóhelyiségek nyitva tartása a szokásos: reggel hét órától este kilencig választhatunk. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 18.297.431, 18. életévét betöltött választópolgár élhet szavazati jogával.
A választáson 6506 jelölt küzd meg a 466 képviselői és szenátori mandátumért. 73 ezer polgárra jut egy képviselő, és 168 ezerre egy szenátor.

A megmérettetésen induló pártok közül a Szociáldemokrata Párt (PSD) illetékesei dőlhetnek hátra nyugodtan a felmérések szerint: a párt nemhogy bejut, de minden bizonnyal első helyen végez majd. A második legnépszerűbb pártnak a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) mérték, míg bejuthat még az újonc Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), valamint a Népi Mozgalom Párt (PMP). A soviniszta Egységes Románia Párt (PRU) nem biztos, hogy átlépi az ötszázalékos küszöböt.

Magyar viszonylatban ezúttal nem lesz versenyhelyzet: az RMDSZ kiegyezett az MPP-vel, amely két befutó helyet kapott a szövetség listáin, az EMNP pedig nem indul. Az RMDSZ az előrejelzések szerint az öt százalékos küszöb környékén billeg, de ha nem éri el az 5 százalékot, akkor sem esik ki a parlamentből.

Az alternatív küszöb nyomán ugyanis az a párt is bejut a törvényhozásba, amely legalább négy megyében megszerzi a voksok 20 százalékát, gyakorlatilag biztos a helye, és honatyáinak száma is csak egy-két fővel csökkenhet.

E pártok jelöltjeire az voksolhat, aki felmutatja személyazonossági okmányát – személyi igazolványát vagy valamely azt pótló iratot, vagy az útlevelét –, ezt követően megkapja a bélyegzőt, valamint a két szavazólapot, amelyek egyikén a képviselőházi, a másikon a szenátusi jelöltekre szavazhat.

Akik nem képesek saját lábon elmenni szavazni, mozgóurnát igényelhetnek azon szavazókörhöz benyújtott kérvénnyel, amelyhez tartoznak. A kérvényhez a mozgásképtelenséget bizonyító dokumentumot is mellékelni kell.

Szavazni csak „otthon”

A választásokon csak annak a választókerületnek a jelöltlistájára voksolhat a polgár, amelyhez állandó vagy ideiglenes lakhelyük alapján tartoznak, azok, akik nem tudják iratokkal igazolni, hogy az adott választókerület lakói, nem szavazhatnak.

Az ország 41 megyéje mellett Bukarest is külön választókerületet képez, a 43. választókerületet pedig a külföldön élő román állampolgárok által megválasztandó törvényhozók számára hozták létre.

Belföldön elvileg mindenkinek abban a választókörben kell leadnia voksát, ahol állandó lakhelye alapján szerepel a választói névjegyzékben, vagy ahova - legalább 45 nappal a választások előtt - bejelentett ideiglenes lakcíme alapján átjelentkezett. A névjegyzék esetleges pontatlanságaira a törvény a pótlistás voksolás lehetőségével kínál megoldást.

Pótlistára a választások napján az iratkozhat fel, aki iratokkal bizonyítja, hogy - bár nem szerepel a névjegyzékben - állandó vagy ideiglenes lakcíme szerint mégis az adott választókörhöz tartozik, vagy az, aki a voksolás napján más településen tartózkodik ugyanabban a megyében (választókerületben), ahol lakcíme alapján jogosult voksolni.

A külföldi választókerület jelöltjeire csak a külföldön letelepedett román állampolgárok voksolhatnak: turisták külföldön sem szavazhatnak.

Az állandó választási hatóság - a két évvel ezelőtti elnökválasztáshoz képest 123-mal több - 417 külföldi választókörzetet szervezett külföldön. Hasonló arányban javulnak a magyarországi voksolás feltételei, ahol a korábbi négy helyett öt választókörzetet rendeznek be a román külképviseleteken: a budapesti követségen két, a Román Kulturális Intézetben, illetve a szegedi és gyulai román főkonzulátuson pedig egy-egy választókörzet fog működni december 11-én. A kormány összesen 227,7 millió lejt költ a voksolásra.

A Központi Választási Iroda (BEC) 15-én vagy 16-án hirdet végeredményt, ha minden a tervek szerint halad, az új parlament pedig várhatóan 19-én teszi le az esküt. Ezt követően az államfő 21-én vagy 22-én megnevezi a kormányfő-jelöltet, majd kezdődnek a koalíciós tárgyalások és a kormánytagok kijelölése. Az új kormány ennek nyomán jövő év elején alakulhat meg.