Bond-imitátor Udrea, Bogdan Diaconu-párti fekete gyerekek, Dragnea Nagyúr. Nézegessen szürreális kampányklipeket!
A Nemzeti Liberális Párt kampánybeli vizuális mélyrepüléseiről már megemlékeztünk, a marosvásárhelyi égő zsiráfos RMDSZ-es kampányklip okozta sokkból is alig tértünk magunkhoz, Tăriceanu pártja, az ALDE pedig a Google-magyarjával égette magát.
Kezd kiderülni azonban, hogy szinte az összes romániai párt kampányszakemberei versenyt folytatnak, melyikük készítsen kínosabb és értelmezhetetlenebb, nyilván (vagy legalábbis remélhetőleg) humorosnak szánt reklámklipeket.
„Nem Schwarzenegger, nem Rambo, nem Van Damme és nem James Bond. Ő Elena Udrea, harcban a rendszerrel” – narrálja egy fáradt férfihang Udrea asszony reklámklipjét, amelyben a Băsescu-párt egykori üdvöskéje, jelenleg bukaresti képviselőjelölt egy lőgyakorlaton mutatja meg, hogy többet ér tíz férfinál (ő egyébként „visszaeső” ebben a kampányban).
Mi azt hittük, fegyverrel hadonászós reklámanyagokat a nyugati világban csak az Egyesült Államokban engednek meg maguknak politikusok valahol a Mély Délen, de íme:
Az ismét felívelőben lévő román sovinizmus sztárpolitikusa, Bogdan Diaconu videójától már hüledezni sem tudunk. Nem vagyunk különösebben a politikai korrektség hívei, de tanzániai fekete kisgyerekeket odatenni, hogy azt skandálják, rossz románsággal: „Szavazzanak a PiRiU-ra!”, ez túl van azon, amit el mertünk volna képzelni az idegengyűlölő pártról.
És itt van a román politika megújítója, a friss hang, a rendszerellenes erő: a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az USR kreatív stábja azt találta ki, hogy összeollóz néhány jelenetet A Gyűrűk Urából, a Hobbitból, a Narniából meg egyéb fantasy-filmekből, rámontírozza Liviu Dragnea PSD-vezér fejét a sötét csuklyás főgonosz testére, ennek a katyvasznak pedig azt a címet adja: Amnesztia. Az elítéltek visszatérése. Nem, egyelőre nem akarjuk elhinni, hogy egy beszélő disznó figyelmeztet a PSD visszatérésének veszélyeire.
És még van néhány óra a kampánycsendig...
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.