A hajó legénysége pedig olyan, mint egy Rejtő-regényben. Vagány, tettre kész... és nemzetközi.
Hét országból verbuválódtak (de nem, mint a gonoszok), és huszonhatan vannak. Ők a Kolozsvári Kikötő. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Írók találkozója című rendezvény hősei, mely rendezvény december 5-e (hétfő) és 7-e (szerda) között zajlik a Kincses Városban.
A víg tengerészek, hölgyek-urak vegyesen, lerohanják és elfoglalják a várost. Megijedni azonban nem kell, sőt! Az irodalom az egyetlen fegyverük, lopni pedig maximum csókot lopnak.
Napközben a kolozsvári középiskolákat perzselik fel verseikkel, prózáikkal, estefele pedig a Bulgakov Kávéházban lépnek fel, a legkülönbözőbb irodalmi csörték, párbajok és dáridók keretében. Toovábbi részletek, itt.
A nagy irodalmi kikötés zárómomentuma, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának gálaestje december 7-én, szerda este nyolc órakor indul a Bulgakov Kávéházban.
Vidám, versbe-prózába szedett kalózkodásra lehet tehát számítani. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. És ahogy Rejtőnél láttuk: A belépés díjtalan! A kilépés bizonytalan!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.