A „hard Brexit” egyetlen valós alternatívája, ha az Egyesült Királyság mégis bennmarad az Európai Unióban, nincs lehetőség kompromisszumos megoldásra, az egységes belső piachoz való hozzáférés érdekében Londonnak el kell fogadnia a személyek mozgásának szabadságát – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben.

Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő testület elnöke erről az Európai Politikai Központ (EPC) nevű brüsszeli agytröszt rendezvényén beszélt.

Felszólalásában Tusk  rámutatott: a kilépési tárgyalásokon az unió képviselőinek meg kell védeniük az EU egészének és a tagállamok mindegyikének az érdekeit.

A volt lengyel kormányfő szerint „nincs rá sok esély”, hogy Londonnak sikerül levezényelni egy „soft Brexitet”, azaz meg tudja őrizni a tagság nyújtotta előnyök többségét, annak a „költségei” nélkül. „Szerintem a hard Brexit egyedüli alternatívája a bennmaradás, még ha ma szinte senki nem is hisz ennek  lehetőségében” – mondta.

A konferencián Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is felszólalt, aki szerint a Brexit „kölcsönösen megalázó helyzetbe” sodorhatja az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót.

„Valójában a (brit) kormány más végeredményre számított (…) Ez jól demonstrálja, hogy soha nem szabad játszani a tűzzel” – vélekedett Schulz.

Theresa May brit miniszterelnök a konzervatívok múlt héten tartott éves kongresszusán bejelentette, hogy a kormány legkésőbb a jövő év első negyedévének végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét az előirányzott kétévi tárgyalássorozat a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint ha az Egyesült Királyság a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az uniós tagságról tartott júniusi népszavazás – amelyen a brit választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt – megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.

A piacokon erős az aggodalom a „hard Brexit” miatt, azaz az attól való félelem, hogy a szigetország nemcsak az Európai Unióból, hanem annak az egységes belső piacáról is kivonul szabadkereskedelmi megállapodás nélkül. Kiszivárogtatott kormányzati becslések szerint ez évente 66 milliárd font adókiesést is okozhatna a brit államháztartásnak.