Nem voltak hajlandóak a katalánok megünnepelni a spanyol nemzeti ünnepet

Hiába mondta ki bíróság, hogy a spanyol nemzeti ünnepen munkaszünetet kell tartani, a katalán Badalona városában az önkormányzat mégis kinyitott szerdán.

Az önkormányzati szuverenitás elleni puccsnak minősítette a bíróság tiltó végzését Jose Téllez, az polgármester harmadik helyettese, aki a városháza bejárata előtt széttépte a dokumentumot.

A katalán függetlenségi pártok által vezetett önkormányzatnál azzal indokolták a nyitvatartási szándékot, hogy azok, akik nem tartják a nemzeti ünnepet, ezen a napon is tudják ügyeiket intézni.

Badalonához hasonlóan mintegy negyven katalán településen és városban döntött úgy az önkormányzat, hogy munkanapot tart, máshol azonban nem fordultak emiatt bírósághoz a döntés ellenzői.

Katalónia fővárosában, Barcelonában a spanyol nemzeti ünnepen, a csendőrség tájékoztatása szerint mintegy 5 ezren vonultak utcára, hogy tüntessenek Spanyolország egysége mellett.

Egy kisebb, mintegy száz fős radikális csoport egy másik megmozduláson katalán zászlókat égetett és követelte a katalán függetlenségi pártok betiltását.

A Barcelona jelképének számító Kolumbusz-szobor talapzatára hajnalban ismeretlenek piros festékkel az a feliratot festették, hogy „nincs mit ünnepelni".

A gyarmatosító múltnak és egy népirtásnak állít emléket a szobor - véli a Kolumbusz Kristófot ábrázoló alkotásról a nacionalista és antikapitalista Népi Egység (CUP) nevű párt, amely két hete kezdeményezte az 1888-ban emelt emlékmű eltávolítását, azonban a városvezetés elutasította a javaslatot.

A spanyol nemzeti ünnepet az amerikai kontinens felfedezésének emlékére rendezik ezen a napon.

Madridban minden évben látványos és nagyszabású katonai felvonulással és légiparádéval ünnepelnek, a királyi család, a kormány tagjai, politikusok, a hadsereg parancsnokai és az autonóm közösségek elnökei jelenlétében. Utóbbiak közül, ahogy tavaly is, hiányzott a katalán, a baszk és a navarrai elnök.