Az erdélyi lobogó mellett Bánság és Bukovina zászlaja alatt gyülekeznek.
Harmadik alkalommal gyűlnek össze a kolozsvári Széchenyi téren, Vitéz Mihály vajda szobránál a transzilván gondolat és a regionalizmus elkötelezettjei.
Az első találkozót 2013 májusában, a másodikat tavaly szeptemberben tartották. Az ideire szeptember 30-án, pénteken délután 5 órától kerítenek sort – tájékoztat az esemény háromnyelvű Facebook-oldala.
Fancsali Ernő szervező szerint inkább afféle „baráti” találkozóra lehet számítani, nem politikai manifesztumra; a találkozót egy zártkörű egyeztetés is követi majd.
„Gyakorlatilag egy csoportképre gyűlünk össze mint a tavaly, meg 2013-ban. Regionális zászlók lesznek, Erdély mellett Bukovina és Bánság zászlaja” – mondta.
Nem számítanak tömegre, de nem is ez a céljuk. „Azon emberek száma, akik őszintén és nem érdekből gondolkodnak ebben, elég korlátozott, ilyen eseményekkel pedig csak azokat akarjuk megszólítani, akik már elég közel állnak hozzánk, de eddig nem csatlakoztak a mozgalomhoz” – fogalmazott Fancsali.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.