// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Diszkriminálták a magyar igazgatójelölteket Maros megyében

// HIRDETÉS

Ezt állapította meg a Diszkriminációellenes Tanács a CEMO és a pedagógusszövetség bejelentése nyomán.

A Diszkriminációellenes Tanács szerdai ülésén megállapította, hogy a Maros megyei tanfelügyelőség hátrányosan különböztette meg az iskolaigazgatói tisztségre pályázó kisebbségi jelentkezőket a vezetői állások betöltését szabályozó határozatában – tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a tanács elnöke.

A tanfelügyelőség korábban határozatban állapította meg, hogy a román és magyar tagozattal működő intézmények közül melyikben illeti meg igazgatói, és melyikben csak aligazgatói tisztség a magyar tagozat képviselőjét. A megye vegyes tanintézetei közül csak 13-ban tette lehetővé, hogy magyar tanerő versenyezzen az igazgatói tisztségre,

40-ben pedig csak aligazgatói tisztséget tett lehetővé a magyar jelöltnek.

A hatóság a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által benyújtott panasz alapján vizsgálta meg az ügyet. Szigeti Enikő, a Cemo elnöke az MTI-nek elmondta, Marosvásárhelyen a legsúlyosabb a helyzet, ahol a 13 vegyes iskola közül csak egyben lehetne a szabályzat szerint magyar igazgató.

Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke elmondta: a tanács tagjai egyöntetű szavazattal marasztalták el a tanfelügyelőséget, a törvény ugyanis nem írja elő, hogy igazgatói vagy aligazgatói tisztség jár a kisebbségi tagozat jelöltjének. Csupán azt írja elő, hogy azokban az iskolákban ahol kisebbségi tagozat is működik,

a vezetők egyikének ismernie kell a kisebbség nyelvét.

„Mindenki versenyvizsgázhat, és ha a kisebbségi jelölt nyeri meg a versenyt, és az igazgatói állást választja, akkor az aligazgatói állás illeti meg a többségi jelöltet” – magyarázta a tanács elnöke. Asztalos Csaba közölte: a tanács a diszkriminatív határozat visszavonására szólította fel a tanfelügyelőséget. „Ha nem módosítják a versenyvizsga-szabályzatot, visszatérünk az ügyre, és bírságot szabunk ki a tanfelügyelőségre” – tette hozzá a diszkriminációellenes tanács elnöke.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS