// 2026. október 9., péntek // Dénes

Kolozsvár megvalósítja kultfővárosi programtervezetét

// HIRDETÉS

Az Európa Kulturális Fővárosa címet ugyan Temesvár nyerte el, de a kincses városban folytatják a munkát.

A kolozsvári közösség és városvezetés közösen döntött arról, hogy gyakorlatba ültetik azt a kulturális programtervezetet, amellyel a város az Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben címre pályázott – tudósít a Kolozsvár 2021 Egyesület közleménye, amelyből megtudhatjuk, hogy a program lebonyolítása 2017-ben kezdődik el és 2020-ig tart, legfontosabb célja pedig a Nyugat keletje című kulturális keretprogram megvalósítása.

Ezen a programtervezeten több mint hat éven keresztül több százan dolgoztak: a városban működő összes ágazat és közösség képviselői, illetve hazai és külföldi szakértők egyaránt – írják.

Mivel Emil Boc kolozsvári polgármestere és Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke is a program újratervezésére és ütemezésére kérte fel annak kidolgozóját, a Kolozsvár 2021 Egyesületet,  szerdán az egyesület vezetőtanácsa

egyhangúlag megszavazta a projekt folytatását

– bár azt, hogy ezt miként képzelik el, nem részletezik.

A Kolozsvár 2021 Egyesület 2010-ben jött létre, és hat éven át az Európa Kulturális Fővárosa címre benyújtott pályázat előkészítésén dolgozott. A pályázati anyag elkészítéséhez több mint 250 helyi közösségeket képviselő személy, 5000 önkéntes és piackutatásban részt vevő egyén járult hozzá, nem utolsó sorban több mint 10 ezer kolozsvári polgár támogatta a Kolozsvár megérdemli kampányt. A projekt a Nyugat keletje koncepció köré épül, központi víziója pedig Európa kultúrán keresztüli újraértelmezése. A program alappillérei: A kultúra ihlet, A kultúra összeköt és A kultúra dolgozik, mindezeket pedig kiegészíti a Változás nyitott akadémiája című keresztmetszeti program.

„Az év végéig partnereinkkel közösen újraelemezzük és újratervezzük a kulturális programok megvalósításának ütemtervét. Új nevet választunk, céljainkat 2020-ra tűzzük ki. Ahhoz, hogy a programok beinduljanak, működjenek és 2020-ra beérjenek van, amelynek lebonyolítása már 2017-ben kezdetét veszi.

Kolozsvár különleges energiája abban a munkában és hozzáállásban is megmutatkozik, amit 6 éven keresztül végzett egy olyan kulturális terv kidolgozása érdekben, amelyet nem hagyhatunk elveszni. Kolozsvárért, most a meglévő terv köré egy újat építünk” – fogalmazott Ștefan Teișanu, a kolozsvári egyesület ügyvezető igazgatója.

Mint elmondta, bíznak benne, hogy a hozzáállásuk Európa szintű konstruktív esettanulmányként lesz számontartva, és leszögezte, hogy támogatják a nyertest, Temesvárt programjai megvalósításában.

Az egyesület 2016 elején döntött úgy, hogy függetlenül a verseny eredményétől,

elkezdik kiépíteni az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó városok európai hálózatát. 

„Eddig Nagybánya, Gyulafehérvár és Sepsiszentgyörgy Romániából, továbbá Kalamata Görögországból, Kaunas Litvániából, Herceg Novi Montenegróból, Debrecen és Veszprém Magyarországról, Magdeburg Németországból és Faro Portugáliából csatlakoztak a hálózathoz. Nyitott kapukkal várjuk a jövőben is mindazokat a városokat, amelyek egyetértenek ennek a kezdeményezésnek az elveivel és céljaival. A hálózat támogatási és együttműködési rendszereket fog kiépíteni a pályázó városok számára, valamint évente két konferencia szervezése várható, melyek közül az egyik Kolozsváron” – nyilatkozta Florin Moroșanu, a Kolozsvár 2021 Egyesület elnöke.

Kolozsvár kulturális-, felsőoktatási-, civil-, üzleti- és közigazgatási szférájának számos képviselője a projekt további támogatása felől biztosítottak az egyesületet, a folytatáshoz pedig több tucat európai és nemzetközi partner csatlakozott.
A közlemény szerint „a jelölés révén lehetőségünk adódott

újraértelmezni magunkat mint közösség”.

„Hálásak vagyunk, hogy megadatott nekünk ez a lehetőség és folytatjuk az elkezdett munkát. A Projekt megy tovább, Kolozsvár megy tovább.” – zárták az egyesület képviselői.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS