// 2026. szeptember 30., szerda // Jeromos

Kolozsvár megvalósítja kultfővárosi programtervezetét

// HIRDETÉS

Az Európa Kulturális Fővárosa címet ugyan Temesvár nyerte el, de a kincses városban folytatják a munkát.

A kolozsvári közösség és városvezetés közösen döntött arról, hogy gyakorlatba ültetik azt a kulturális programtervezetet, amellyel a város az Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben címre pályázott – tudósít a Kolozsvár 2021 Egyesület közleménye, amelyből megtudhatjuk, hogy a program lebonyolítása 2017-ben kezdődik el és 2020-ig tart, legfontosabb célja pedig a Nyugat keletje című kulturális keretprogram megvalósítása.

Ezen a programtervezeten több mint hat éven keresztül több százan dolgoztak: a városban működő összes ágazat és közösség képviselői, illetve hazai és külföldi szakértők egyaránt – írják.

Mivel Emil Boc kolozsvári polgármestere és Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke is a program újratervezésére és ütemezésére kérte fel annak kidolgozóját, a Kolozsvár 2021 Egyesületet,  szerdán az egyesület vezetőtanácsa

egyhangúlag megszavazta a projekt folytatását

– bár azt, hogy ezt miként képzelik el, nem részletezik.

A Kolozsvár 2021 Egyesület 2010-ben jött létre, és hat éven át az Európa Kulturális Fővárosa címre benyújtott pályázat előkészítésén dolgozott. A pályázati anyag elkészítéséhez több mint 250 helyi közösségeket képviselő személy, 5000 önkéntes és piackutatásban részt vevő egyén járult hozzá, nem utolsó sorban több mint 10 ezer kolozsvári polgár támogatta a Kolozsvár megérdemli kampányt. A projekt a Nyugat keletje koncepció köré épül, központi víziója pedig Európa kultúrán keresztüli újraértelmezése. A program alappillérei: A kultúra ihlet, A kultúra összeköt és A kultúra dolgozik, mindezeket pedig kiegészíti a Változás nyitott akadémiája című keresztmetszeti program.

„Az év végéig partnereinkkel közösen újraelemezzük és újratervezzük a kulturális programok megvalósításának ütemtervét. Új nevet választunk, céljainkat 2020-ra tűzzük ki. Ahhoz, hogy a programok beinduljanak, működjenek és 2020-ra beérjenek van, amelynek lebonyolítása már 2017-ben kezdetét veszi.

Kolozsvár különleges energiája abban a munkában és hozzáállásban is megmutatkozik, amit 6 éven keresztül végzett egy olyan kulturális terv kidolgozása érdekben, amelyet nem hagyhatunk elveszni. Kolozsvárért, most a meglévő terv köré egy újat építünk” – fogalmazott Ștefan Teișanu, a kolozsvári egyesület ügyvezető igazgatója.

Mint elmondta, bíznak benne, hogy a hozzáállásuk Európa szintű konstruktív esettanulmányként lesz számontartva, és leszögezte, hogy támogatják a nyertest, Temesvárt programjai megvalósításában.

Az egyesület 2016 elején döntött úgy, hogy függetlenül a verseny eredményétől,

elkezdik kiépíteni az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó városok európai hálózatát. 

„Eddig Nagybánya, Gyulafehérvár és Sepsiszentgyörgy Romániából, továbbá Kalamata Görögországból, Kaunas Litvániából, Herceg Novi Montenegróból, Debrecen és Veszprém Magyarországról, Magdeburg Németországból és Faro Portugáliából csatlakoztak a hálózathoz. Nyitott kapukkal várjuk a jövőben is mindazokat a városokat, amelyek egyetértenek ennek a kezdeményezésnek az elveivel és céljaival. A hálózat támogatási és együttműködési rendszereket fog kiépíteni a pályázó városok számára, valamint évente két konferencia szervezése várható, melyek közül az egyik Kolozsváron” – nyilatkozta Florin Moroșanu, a Kolozsvár 2021 Egyesület elnöke.

Kolozsvár kulturális-, felsőoktatási-, civil-, üzleti- és közigazgatási szférájának számos képviselője a projekt további támogatása felől biztosítottak az egyesületet, a folytatáshoz pedig több tucat európai és nemzetközi partner csatlakozott.
A közlemény szerint „a jelölés révén lehetőségünk adódott

újraértelmezni magunkat mint közösség”.

„Hálásak vagyunk, hogy megadatott nekünk ez a lehetőség és folytatjuk az elkezdett munkát. A Projekt megy tovább, Kolozsvár megy tovább.” – zárták az egyesület képviselői.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Jön a jég, pusztít az aszály, a gazda pedig az államra vár. Miért nem biztosítják a termést?
Krónika

Jön a jég, pusztít az aszály, a gazda pedig az államra vár. Miért nem biztosítják a termést?

A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kockázatot jelent a mezőgazdaságban, miközben a gazdák jelentős része továbbra is az államtól vár segítséget, ha jégverés, vihar, fagy vagy aszály tizedeli meg a termést. Székely László biztosítási szakember tanácsai.

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Főtér

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

Megjelent a veszettség Hargita megyében
Székelyhon

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Két, különböző legelőre kijáró szarvasmarha esetében is beigazolódott hétfőn a veszettség gyanúja Hargita megyében. A kórokozó emberre és állatra egyaránt veszélyt jelent, ezért az óvintézkedések fontosságára figyelmeztet a megyei főállatorvos.

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor
Krónika

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.

Gyermekek találhattak rá a holttestre, a román sajtó szerint le is filmezték
Székelyhon

Gyermekek találhattak rá a holttestre, a román sajtó szerint le is filmezték

Elhunyt személyt találtak egy használaton kívüli kazánházban Marosvásárhelyen.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS