// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

„Nézőpont kérdése?” Kétnyelvű, 3D-s táblát készít a Musai-Muszáj

// HIRDETÉS

Többek közt ezzel neveznének be az idei Com’on Kolozsvár pályázatra.

A kolozsvári többnyelvűségért küzdő Musai-Muszáj kezdeményező csoport bemutatta az idei Com’on Kolozsvárra benevezett pályázatát.

Állításuk szerint idén kétnyelvű és – nekünk ez tetszik a legjobban – kacsintós 3D-s táblával és a táblaügy gyakori kérdéseinek gyűjteményével lepik meg a nagyközönséget. Ezeket várhatóan a kolozsvári buszokban láthatjuk majd.

A Com’on Kolozsvár tavalyi szavazásán a Musai-Muszáj szerezte meg az első helyet, idén is ez a céljuk.

A csoport közleménye tartalmazza az eddig leggyakoribbnak talált kérdéseket is, íme:

1. A kolozsvári magyarok tudnak románul, akkor hát miért fontos magyarul is kiírni, hogy Kolozsvár?
A többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése nem a román nyelv ismeretének a hiánya miatt indokolt. A többnyelvű hivatalos helységnévtáblák a különböző nyelvi közösségek elfogadottságát, baráti együttélését és a kölcsönös tiszteletet vállalja fel.
 
2. Nem törvénytelen kiírni magyarul is, hiszen a magyarok aránya nem éri el a 20%-ot Kolozsváron?
Nem. A hatályos törvények semmilyen esetben sem tiltják meg, hogy egy kisebbségi nyelven kiírják egy település nevét. Sőt, Kolozsvár esetében kötelező a tábla kihelyezése.
Lásd:  215/2001-es Közigazgatási Törvény 75. és 131. cikkely; 1206/2001-es Kormányrendelet.
 
3. Miért kérnek a magyarok annyi jogot, hiszen egy kisebbségnek sincs annyi joga, mint a magyaroknak Romániában?
Ez egy tévhit, ugyanis például csak Európában a finnországi svédek vagy az olaszországi németek nyelvi jogai sokkal kiterjedtebbek, mint a romániai magyaroké. A tábla kihelyezéséhez nem kell új jogokat adni, csak a meglévőeket elismerni és betartani.
 
4. A magyarországi románoknak vannak román feliratú helységnévtábláik?
Igen, például Méhkeréken találhatunk magyar-román, kétnyelvű helységnévtáblákat. Magyarországon, a romániai 20% helyett, már 15%-os kisebbségi arány esetén is kötelező kihelyezni a kisebbség nyelvén a helység nevét.
 
5. A kolozsváriak többsége támogatja vagy ellenzi a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését?

A Casa de Cercetări Sociologice Transilvania (CCST) által végzett felmérésből kiderül, hogy a kolozsváriak 40,22%-a támogatja, 35%-a semleges állásponton van és csupán 24,68% vélekedik negatívan a többnyelvű táblák kihelyezéséről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS