// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Tudja, ki alkotta meg a világ első sztereoszkopikus épületvetítését?

// HIRDETÉS

Ez az ember. Erdélyi. És világsztár. Közben meg iszonyatosan szerény.

Kezdjük messzebbről. Péntek este tíz óra körül, a Hunyadi László operaelőadás után egészen rendkívüli élményben lesz része a magyarnapozó közönségnek. (A hétszázát, biza!) Egy háromdimenziós épületvetítésről van szó.

És akkor nézzük közelebbről. Kedden délután egy nagyon szerény fiatalemberrel találkozhatott bárki, aki betévedt a KMN olimpiai udvarának előadótermébe. A neve: Bordos László Zsolt. (Művészneve: Bordos.ArtWorks.) A brassói születésű alkotó gyerekkorától kezdve imádta a festészetet. Aki meglátogatja honlapját, megtekintheti az alkotásait IS. Aztán felvételizett a budapesti képzőművészeti egyetem festészeti szakára. Fel is vették, ám épp ott történt, hogy a fiatalember kiábrándult a festészetből és beleszeretett a 3D animációba. Ám itt ne a hollywoodi rajzfilmekre gondoljunk. Bordos fejében az munkált, hogyan lehetne a 3D technológiákat képzőművészeti kifejezőeszközként használni. Az épületvetítők első generációjához tartozó alkotóként 2002-ben kezdte el kivetíteni alkotásait.

És itt álljunk meg egy pillanatra. Mi is az az épületvetítés? Természetesen van neki tudományos meghatározása, de inkább beszéljenek a képek. Ezt jelenti:

Bordos.ArtWorks: Genf, 2013

 

Vagy ezt:

Bordos.ArtWorks: Mexico City, 2015

 

És ezekkel a csodákkal Bordos berobbant a nemzetközi porondra. Hatalmas szakmai karriert futott be világszerte panoráma-vetítéseivel. Los Angelestől New York-ig, Dubajtól Párizsig, Genftől Kölnig, Shanghaitól Moszkváig, Budapestig, Temesvárig, Marosvásárhelyig… és most Kolozsvárig. Az épületvetítéseken kívül Bordos színházi és operaelőadások vetített hátterét is nagy szakértelemmel alkotja meg, és, amint mondja, szoros szálakkal kötődik ehhez az alműfajhoz.

Övé volt a világ első sztereoszkopikus épületvetítése, amelyet Genfben láthatott a világ. Ugyancsak az ő nevéhez köthető Európa első állandó kültéri épületvetítése, a lökösházi Bréda-kastély falain.

Egy szó, mint száz: igazi szupersztárral találkozhatott a közönség. Aki kedvesen és szerényen mesélt saját életútjáról, no meg a vetített kép történetéről. A következtetés: péntek este igazi csodá vár mindazokra, akik kijönnek Kolozsvár Főterére. Olyan, mint ez:

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS