Beke-ügy: együttműködik a titkosszolgálat és a média

A hatvannégy vármegyés Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor is részt vett azon beszélgetésen, amit a gyergyószentmiklósi EMI-táborban tartottak a Beke-ügy kapcsán. „Az ilyen komoly terroristákat pedig hogy lehet, hogy hazaengedték házi őrizetbe?” – tette fel a kérdést Szőcs, aki Beke elsőfokú tanúja.

Mint elmondta, ügyvédet sem volt könnyű találniuk: többen személyes, családi okokra hivatkozva utasították el a felkérést, de volt olyan is, aki a szemükbe mondta, hogy fél vállalni az ügyet. Végül Rozsnyai Sándor ügyvéd vállalta a munkát.

Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője szerint mostanra összeállt a kép: a Beke-ügy az élő példája, hogy működik együtt a titkosszolgálat (a SRI) és a média. A történet szépen fel volt építve – mondta.

Úgy vélte, hosszú távon az lehet az eset jelentősége, hogy amikor az autonómia ügye magasabb szintekre jut, akkor azt minél hamarabb tudják lesöpörni az asztalról: a terrorista székelyek helyzetét nem tárgyalják.

Tőke Ervin Minta-elnök szerint a román állam így akar félelmet kelteni az emberekben. Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke pedig úgy fogalmazott: nyomást kell gyakorolni az erdélyi magyar politikusokra, hogy vállalják fel a hasonló ügyeket, ellenkező esetben a választóknak meg kéne fontolniuk, támogatják-e őket szavazataikkal.

Hasonló témáról cserélt eszmét Szabó Gyula egyháztörténész és Gergely István (Tiszti). Az erdélyi magyarság és a titkosszolgálat: a Szekuritátétól a SRI-ig című rendezvényen Gergely elmondta: a román titkosszolgálat a katolikus egyházban is „áldásosan” fejtette ki tevékenységét, s ennek hatása máig érződik. A hatalom részéről még néhány évvel ezelőtt is hasonló módszereket tapasztalt, mint a kommunizmus idején: igyekeztek tudomására hozni, hogy mindent tudnak róla, ezáltal pedig megfélemlíteni – mondta el.

Szabó Gyula szerint Magyarországon az előző rendszer besúgói, ügynökei közül sokan ma is magas beosztásban vannak. „Meg kell húzni a vonalat a diktatúra és a demokrácia között. Nem lehet, hogy aki a diktatúrát kiszolgálta, az a demokráciát is szolgálja” – jelentette ki Szabó Gyula, aki azt javasolta: nyilvánossá kell tenni az aktákat, és általános átvilágítást kell végezni, nem csak egy-egy emberen kérni számon a múltját.