Magyar-román összefogással tárják fel II. András temetkezési helyét

Ígéretes eredményekkel zárult Egresen a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárását célzó kutatás első szakasza, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a temesvári Bánáti Nemzeti Múzeum szakemberei közösen végeznek – közölték a régészek az ásatás helyszínén tartott csütörtöki sajtóértekezletükön.

A III. Béla király által 1179-ben alapított

egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt.

A kolostor feltárása és az ott 1235-ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült. Az már bebizonyosodott, hogy Egresen rendkívül értékes, gazdag régészeti lelőhelyről van szó, ahol a vártnál sokkal jobb állapotban maradtak meg a romok is – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A PPKE és a temesvári múzeum együttműködési egyezménye alapján közösen finanszírozott munkálatok során öt hét alatt eddig háromszor 25 négyzetméternyi területet ástak fel a több mint 50 méteres hosszúságúra tehető, háromhajós bazilika területén, ahol egy feltehetően tatárjárás kori tömegsírt találtak nagyon sok csontvázzal – számolt be az MTI-nek Daniela Tănase ásatásvezető régész.

Az idei első közös magyar-román ásatást több éves előkészítő munka előzte meg.

A PPKE szakembereinek 2013-ban légi fotózással és a szentföldi – a szíriai Margat váránál végzett – ásatásaik során már eredményesen használt geofizikai kutatással sikerült beazonosítaniuk a Maros déli partján, a Temes megyei Egres belterületén található, de a föld felszínéről teljesen eltűnt középkori kolostor pontos helyét és a háromhajós, kereszt alakú bazilika pontos fekvését, a maradványok mélységét – magyarázta az MTI-nek Major Balázs, a PPKE régészeti tanszékének vezetője, a magyar fél tudományos koordinátora.

Bár nem tudhatják biztosan, hogy a királysír a katedrális melyik pontján található,

vannak valószínűbb helyek és „közel járnak” ahhoz a szentélyfejhez, ahol II. András nyughelyének „elő kellene kerülnie” – mondta a tanszékvezető. Az egresi kolostor teljes feltárásához várhatóan három-négy év ásatási szezonra és a terepmunkán előkerült leletek folyamatos feldolgozására lesz szükség – amennyiben mindkét intézmény meg tudja szerezni hozzá az anyagi támogatást.

A régészek azt tervezik, hogy a II. András vezette 1217–1218-as magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója alkalmából

nemzetközi konferencián ismertetik az egresi ásatások eredményeit,

a keresztes lovagkirály korát és ezáltal megismertethetik a korabeli Európában vezető szerepet játszó Magyarország Kelet és Nyugat között betöltött híd szerepét.

A születő gótika, a lovagkor és az egyetemek megalapítása időszakában a keresztes hadjáratok jelentették a legnagyobb összeurópai mozgalmat és amibe minden „valamire való ország” a saját királya vezetésével hadsereget küldött – magyarázta Major Balázs.

„Az angol, francia és német királyon, illetve császáron kívül

csak a magyar királyság küldött saját királya vezetésével saját hadsereget:

ez volt II. András, ennek lesz jövőre a 800. évfordulója és II. Andrást itt temették el, Egresen” – összegezte a mindkét fél által példásnak nevezett magyar-román együttműködéssel kezdődött régészeti kutatómunka jelentőségét a PPKE tanszékvezetője.