Megáll az ész: a riói olimpia nyílt színi agresszióval indul!
Ezzel az aktussal riói olimpia máris beírta magát a hülyeség nagykönyvébe.
A riói olimpia ünnepélyes megnyitójának pikáns részleteit eddig a titok jótékony homálya fedte. Azonban a Maracana stadionban tartott vasárnapi próba után elkezdtek szivárogni a hírek. Bár ne tették volna!
Az egyik „slágergyanús” nagyjelenet főszereplője a képen látható Gisele(Caroline Nonnenmacher) Bündchen ex-szupermodell. A hölgy kecsesen lépked a híres
">Gareta de Ipanema dallamára, mint ama bizonyos ipanemai leányka, amikor váratlanul ráront egy fiatal bűnöző (vagyis egy szerepét kiválóan alakító színész) és agresszálja őt. Pont úgy, ahogy a brazil nagyvárosok utcáin szokták csinálni a derék rablók a gyanútlan turistákkal.
Gisele kecsesen tiltakozik az agresszió ellen, ám a támadó erős és támad. De hála az égnek, az incidens nem torkollik tragédiába: előugranak a rendőrök (a források nem közlik, hogy igaziak-e vagy sem) és megmentik a szép Gisele-t a gonosz martalóc karmai közül.
És most fogózzon meg, kedves Olvasó: az agysejtgyilkos sztori kitalálója szerint a jelenet üzenete A BÉKE.
Azért akadtak normális szervezők is, akik tiltakoztak az übermarhaság ellen, és még mindig reménykednek, hogy az ominózus szcéna kimarad az ünnepi forgatókönyvből.
Szóval, ha még mindig izgatottan várja az olimpiai megnyitót, hagyjon fel vele. Nem éri meg!
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
