És ami a legszebb: egyetlen puskalövés nélkül! Figyelem: újraegyesítő HUMORVESZÉLY!
Az 1918-as Nagy Egyesülés 100. évfordulója nem sok jót hoz a románoknak, viszont annál szebb reményekkel kecsegteti a magyarokat, Erdély igazi urait. Mivel a regátiak 100 év alatt sem voltak képesek Erdélyt telekkönyvezni és betáblázni, a terület visszakerül Magyarországhoz egy, az Egyesülés előtt aláírt szerződés értelmében.
„Megpróbálkoztunk néhányszor a betáblázással. Még egy pár százmillió eurós megvalósíthatósági tanulmány is készült, ám valahol elkallódott, és most újra kellene csinálni. Mi amúgy is az EU-hoz tartozunk, és a határoknak nincs sok értelmük. Mit számít, hogy Brassónál vagy Nagylaknál mutatom meg az útlevelemet egy magyar vámosnak? Az mindegy”, magyarázta Románia külügyminisztere.
Erdély visszatérése Magyarországhoz és a telekkönyv hiánya azonban azt is jelenti, hogy a románok törvényellenes módon bitorolnak minden tulajdont, ezért ezek automatikus módon a magyar állam tulajdonába kerülnek. A magyar állam mindent megtesz annak érdekében, hogy az Erdélyben élő románok jól beilleszkedjenek új hazájukba. „Elküldjük őket Mongóliába, hogy jobban megértsék a magyar népet, és mire visszatérnek, valószínűleg elfelejtenek románul, és sokkal jobban megértik majd egymást a magyarokkal”, magyarázta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.