// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Szigorúbban ellenőriznék a németek a menedékkérőket a baltás támadás után

// HIRDETÉS

Minden téren – derül ki egy felmérésből.

Németországban a lakosság többsége szerint a Würzburg mellett egy vonaton végrehajtott baltás-késes támadás után szigorúbban kell ellenőrizni az országba érkező menedékkérőket - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

Az N24 hírtelevízió megbízásából készített felmérés szerint a lakosság 72 százaléka szükségesnek tartja, hogy a hatóságok a hét elején történt támadásból okulva a terrorveszély elkerülése érdekében vegyék alaposabb ellenőrzés alá a menedékkérőket.

A felmérésben megkérdezettek csaknem 60 százaléka szerint a muszlim országokból érkezett bevándorlók társadalmi beilleszkedésén is javítani kell, és erősíteni kell a rendőri jelenlétet a köztereken.

Egy 5 százalékot kitevő kisebbség véleménye szerint viszont az ilyen erőfeszítések hasztalanok, mert a terrortámadásokat nem lehet kivédeni.

Azonban a németek nagy többsége, 70 százaléka arról számolt be, hogy nem fél jobban a terrortól, mint a würzburgi és a franciaországi Nizzában az előző héten történt támadás előtt, és csak 28 százalék mondta azt, hogy a két eset révén erősebben aggódik a terrorveszély miatt.

A reprezentatív felmérést szerdán végezték, ezer ember megkérdezésével.

Hétfőn egy magát afgánnak valló 17 éves menedékkérő baltával és késsel, az Allah akbar! (Allah hatalmas!) kiáltást hallatva rátámadt egy vonat utasaira a bajorországi Würzburg közelében. Négy embert megsebesített, majd leszállt a többi utas által vészfékkel megállított vonatról, és megsebesített még egy embert. Rárontott az előállítására érkezett különleges rendőri egységre, ezért a kommandósok lelőtték.

A nyomozás eddigi adatai alapján az Iszlám Állam terrorszervezet (IÁ) propagandájának hatására, de egyedül, önállóan cselekedett. Thomas de Maiziere német belügyminiszter szerint az eset az „ámokfutás és a terrorizmus határvidékén" helyezkedik el.
Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter a támadás miatt sürgette, hogy tartóztassák fel a határon  az érvényes iratok nélkül érkező vagy a személyazonosságukat igazolni nem tudó menedékkérőket, és ne engedjenek be az országba bizonytalan kilétű embereket.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS