// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Szigorúbban ellenőriznék a németek a menedékkérőket a baltás támadás után

// HIRDETÉS

Minden téren – derül ki egy felmérésből.

Németországban a lakosság többsége szerint a Würzburg mellett egy vonaton végrehajtott baltás-késes támadás után szigorúbban kell ellenőrizni az országba érkező menedékkérőket - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

Az N24 hírtelevízió megbízásából készített felmérés szerint a lakosság 72 százaléka szükségesnek tartja, hogy a hatóságok a hét elején történt támadásból okulva a terrorveszély elkerülése érdekében vegyék alaposabb ellenőrzés alá a menedékkérőket.

A felmérésben megkérdezettek csaknem 60 százaléka szerint a muszlim országokból érkezett bevándorlók társadalmi beilleszkedésén is javítani kell, és erősíteni kell a rendőri jelenlétet a köztereken.

Egy 5 százalékot kitevő kisebbség véleménye szerint viszont az ilyen erőfeszítések hasztalanok, mert a terrortámadásokat nem lehet kivédeni.

Azonban a németek nagy többsége, 70 százaléka arról számolt be, hogy nem fél jobban a terrortól, mint a würzburgi és a franciaországi Nizzában az előző héten történt támadás előtt, és csak 28 százalék mondta azt, hogy a két eset révén erősebben aggódik a terrorveszély miatt.

A reprezentatív felmérést szerdán végezték, ezer ember megkérdezésével.

Hétfőn egy magát afgánnak valló 17 éves menedékkérő baltával és késsel, az Allah akbar! (Allah hatalmas!) kiáltást hallatva rátámadt egy vonat utasaira a bajorországi Würzburg közelében. Négy embert megsebesített, majd leszállt a többi utas által vészfékkel megállított vonatról, és megsebesített még egy embert. Rárontott az előállítására érkezett különleges rendőri egységre, ezért a kommandósok lelőtték.

A nyomozás eddigi adatai alapján az Iszlám Állam terrorszervezet (IÁ) propagandájának hatására, de egyedül, önállóan cselekedett. Thomas de Maiziere német belügyminiszter szerint az eset az „ámokfutás és a terrorizmus határvidékén" helyezkedik el.
Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter a támadás miatt sürgette, hogy tartóztassák fel a határon  az érvényes iratok nélkül érkező vagy a személyazonosságukat igazolni nem tudó menedékkérőket, és ne engedjenek be az országba bizonytalan kilétű embereket.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS