Márton Áron és az '56-os pesti srácok: erről is szólt a Double Rise

Idén Márton Áron születésének 120. évfordulója alkalmából a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága emlékévet hirdetett,  amelynek keretében – az egész évre kiterjedő programok sorában – Márton Áron Agóra elnevezéssel létrejöhetett egy beszélgetéseknek lehetőséget biztosító tér a Double Rise fesztiválon. Csíkszereda és Nagyvárad után pedig Torockón is felállították a Márton Áron életét és munkásságát bemutató kiállítást. „Szeretnénk a fiatalok látókörét tágítani, lehetőséget biztosítani arra, hogy két koncert között beüljenek egy-egy beszélgetésre. Ha esetenként kevesen is vesznek részt rajta, de jelen van az értékközvetítés a fesztiválon” – mondta Gaal Gergely, a Márton Áron Emlékév programbizottságának elnöke.

Az sem véletlen, hogy a fesztivál három napja során három különböző szempont alapján vizsgálták meg az 1956-os szabadságharcot. Az apropót a 60. évforduló mellett az adta, hogy

a szervezők fontosnak tartják a kommunista diktatúra valódi arcának bemutatását a mai fiataloknak.

Mi lenne erre alkalmasabb, mint a szabadságharc mozzanatainak felidézése vagy az ’56-hoz is kapcsolódó Márton Áron személyének és életútjának megjelenítése? Talán abban rendhagyó lehet ez a fesztivál, hogy ilyen témákat is napirendre tűz – vélekedett Gaal Gergely.

Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bizonyos megközelítésekkel ellentétben 1956 nem a kommunizmus megreformálására tett kísérlet volt, hanem a magyar nép szabadságharca az elnyomás ellen. Éppen ezért a forradalom helyett méltóbb a szabadságharc szó használata. Az események élén a pesti srácok, az akkori magyar fiatalok álltak. Az ő szellemiségüket szeretnék közelebb vinni a mai fiatalokéhoz.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága képviseletében házigazdaként jelen lévő Máthé Áron hozzátette: a szórakozásnak a különböző formái találkoznak ezen a fesztiválon, a hangulatba belefér egy-egy komolyabb tematikájú beszélgetés is. Pénteken ’56 és az ifjúság viszonyáról esett szó, szombat délelőtt a szabadságharc nemzetközi kereteinek kérdését feszegették, azaz feszegették volna, de végül – érdeklődés hiánya miatt – a pódiumbeszélgetés helyett csak egy sajtóbeszélgetés valósult meg.

A szombat délelőtti sajtóbeszélgetés (Fotó: Kiss Gábor)

Vasárnap az erdélyi 56-ról beszélgettek, ami azért volt fontos, mert a magyar ’56 jelentős változásokat hozott a romániai kommunista diktatúra életében is. Ettől kezdve építettek ki egy soviniszta, kifejezetten magyarellenes diskurzust Erdélyben, mivel rájöttek, hogy a nemzeti kereteket nem lehet negligálni az internacionalista szemlélettel szemben. Nagyon sok ellenállót – mintegy 30 ezer embert – zártak börtönbe ebben az időszakban Romániában, jóformán csak azért, mert beszélni mertek a magyar szabadságharcról – fogalmazott Máthé Áron.

Kérdésünkre hozzátette: annak ellenére, hogy a bebörtönzések nemcsak a magyarokat érintették, hanem például a regáti románokat is, a romániai közbeszédben nem egyértelmű ’56 jelentősége. A magyar történészek mellett a romániai kommunizmus bűntetteit vizsgáló intézet (ICCMER) munkatársai foglalkoznak a kérdéssel. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága egyébként kapcsolatban áll az ICCMER-rel, akik ember feletti munkát végeznek.

Elég csak arról említést tenni, hogy a Nagyenyed melletti hegyekben konkrét tömegsírokat tárnak fel. Ugyanitt az ortodox egyház égisze alatt emlékhely épül az áldozatok emlékére. Kár, hogy az itt raboskodó Márton Áron neve nem kerül említésre, bár a magyar történészek felhívták a kiállításszervezők figyelmét az erdélyi püspök fontos szerepére – tudtuk meg. A Márton Áron Emlékév kezdeményezői bíznak abban, hogy ezzel a román nyelvre is lefordított, még idén Bukarestben is bemutatandó kiállítással sikerül elérni a román közvélemény ingerküszöbét.

A Duna Ház udvarán kialakított Márton Áron Agórában változó érdeklődés mellett zajlottak beszélgetések (Fotó: Tóth Helga)

A kültéri Márton Áron-kiállítás mellett az emlékév keretében a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a budavári Magyarság Háza közreműködésével egy beltéri tárlat is létrejött, amit a Kárpát-medence több városában kiállítanak. Bécstől a felvidéki városokon keresztül Csíkszeredáig elég sok helyen bemutatták már. Fontos feladata az emlékévnek, hogy a korszakot és a nemzeti és nemzetközi szocialista diktatúra valódi természetét is feltárja a mai fiataloknak – fogalmazott Gaal Gergely.

Egy fotó- és videóversenyt is hirdettek azzal a céllal, hogy a püspök életének példája nyomán a közösségépítés és a kitartó munka fontosságát a modern technika segítségével, a fiatalok szemszögéből minél többen megismerhessék. A jelentkezők egyébként értékes nyereményekkel gazdagodhatnak.

A meghívottak azzal zárták beszélgetésünket: örülnek, hogy Márton Áron szellemiségét Torockón is felidézhették, annál is inkább, mivel egy olyan fesztivál keretében történt, amelynek idővel fontos értékközvetítő szerepe lehet az erdélyi fiatalok körében. Persze, ha a fiatalok is azt akarják.