Jövő év márciusáig a jelenlegi szinten marad a lakossági gáz ára.
A kormány elhalasztotta a lakossági gáz árának emelését, így 2017. március 31-ig a megawatt-óránkénti 60 lejesszabályozott energiaár marad érvényben – jelentette be a szerdai maratoni kormányülés után Victor Grigorescu energiaügyi miniszter.
A lakossági gázár tavaly nyáron elfogadott újabb liberalizációs ütemterve alapján a kormány már nem negyedévenként vagy félévenként, hanem éves ütemben tervezte tíz százalékonként drágítani a gázt, amely így 2020 áprilisában érte volna el a liberalizációs program elején kitűzött 90 lejes árat.
A szénhidrogének világpiaci ármozgása miatt azonban már az import gáz sem kerül többe, mint a romániai kitermelésű szabályozott árú gáz, ezért Nicolae Havrileţ, az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) vezetője áprilisban a lakossági gáz árának korábbi liberalizációját javasolta.
Erre ugyan nem került sor, de a kormány elhalasztotta a július elsején esedékes tízszázalékos áremelést, amely azt eredményezte volna, hogy a lakosság drágábban vásárolja a szabályozott árú energiahordozót, mint az ipari fogyasztók. A kabinet az ANRE által évente meghatározott tartalékolási kötelezettségeik betartására szólította fel a szolgáltatókat, hogy a téli hónapokban is képesek legyenek kivédeni az energiaszükséglet szezonális ingadozásait – magyarázta az energiaügyi miniszter.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.