Egy kisgyermek meghalt a Szilágyságban.
Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes a kormánymegbízottakkal tartott szerdai videokonferenciáján azt kérte az árvíztől sújtott települések helyi önkormányzatainak képviselőitől, hogy minél hamarabb tegyék le kárpótlási igényüket a kormányhoz. Mindeddig 100 millió lejt igényeltek a településvezetők Buzău, Krassó-Szörény, Prahova, Szeben, Vâlcea és Vrancea megyékből.
A kormányszóvivő felhívta a figyelmet, hogy több hiányos dokumentációt küldtek vissza: Fehér, Konstanca, Szucsáva és Vaslui megyékbe. A fejlesztési minisztériumhoz benyújtott kárpótlási igényeléseken pontosan meg kell jelölni, mennyi pénzből tudják a károk rendezni, és külön jelezni kell a környezetvédelmi minisztériumnak, ha beavatkozásra van szükség az egyes folyószakaszok partjainál.
Az árvíznek immár halálos áldozata is van: kedd este a Szilágy megyei Kőd faluban egy 3-4 év körüli kisfiút sodort el az ár. A gyerek egy szekéren utazott az anyjával és csecsemő testvérével, amikor a megáradt patak magával ragadta. Székelyföld több településének állatállományát tizedelték meg a megáradt patakok, folyók. Jelenleg Temes és Krassó-Szörény megyékben van árvízkészültség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.