Magyarellenes törvénytervezeteket utasítottak el

Két kisebbségellenes törvénytervezetet szavazott le szerdán a román szenátus: az egyik betiltotta volna a kisebbségi nyelvek közigazgatási használatát, a másik pedig megfosztotta volna mandátumuktól azokat a polgármestereket, akik megtagadják a román nemzeti zászló kitűzését vagy a nemzeti színű vállszalag viselését.

A nyelvtörvénytervezetet a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő, az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke dolgozta ki, a polgármesterekről szóló tervezetet pedig Mircea Dușa, Hargita megyei szociáldemokrata (PSD) képviselő, volt védelmi miniszter.

A tavaly nyáron benyújtott törvénykezdeményezéseket a magyar feliratokkal és jelképekkel úgymond „szemtelenkedő", a román nemzeti jelképekkel szemben „tiszteletlenül" viselkedő székelyföldi elöljárók „megleckéztetésének" szándékaként értelmezte a román média.

A tervezeteket nagy szavazattöbbséggel, néhány támogató vokssal és két-két tartózkodással utasították el a szenátus szerdai plenáris ülésén. Tánczos Barna, az RMDSZ frakcióvezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a román pártoknak most azért „fontos" az RMDSZ, mert a vasárnapi önkormányzati választások nyomán az erdélyi megyék többségében a magyar szövetségen múlik, hogy kinek lesz többsége az önkormányzatban.

A választás előtt lezajlott bizottsági ülésen még hajszálon múlott a tervezetek elutasítása. A szaktestületben a PSD még támogatta tisztségviselője tervezetét, és az RMDSZ a liberálisok segítségével tudott csak „vékony" többséget kialakítani.

A választások után hirtelen megváltozott a szociáldemokraták és a liberálisok hozzáállása is.

„Ez egy olyan konjunkturális helyzet, ami azt mutatja, hogy mi nagyon fontosak vagyunk a románok számára, hogyha számítunk az önkormányzatokban vagy a parlamentben. Ha rajtunk múlik egy alpolgármesternek, megyei tanácselnöknek a személye vagy egy megyei önkormányzati többség. Akkor száz az öthöz arányban el lehet utasítani az ilyen tervezeteket. De ha ilyesmi a törvényhozási ciklus közepén kerül napirendre, akkor valószínű, hogy nagyon vékony többséggel tudjuk csak elutasítani, vagy egy-kettő át is csúszik az ilyen törvénytervezetek közül" - magyarázta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

A kisebbségi nyelvek közigazgatásból való kitiltását a képviselőház februárban hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánította, miután lejárt a napirendre tűzéséhez megszabott féléves határidő. A „vállszalagtörvény" tervezetét tavaly decemberben a képviselőház is leszavazta.

Mindkét törvénykezdeményezés esetében a szenátus kezében volt a döntés.