// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Közel ezer zarándok vonatozik Csíksomlyóra a Boldogasszonnyal

// HIRDETÉS

Idén tizenhat vasúti kocsival és mintegy 950 zarándokkal indul több mint 16 órás útjára a csíksomlyói búcsúba tartó Boldogasszony Zarándokvonat. A nagyobb városokban ünnepséggel készülnek.

Immár ötödik éve robog át Erdélyen a Budapestről induló, a csíksomlyói búcsúba tartó Boldogasszony Zarándokvonat, és másodjára halad át a szerelvény Kolozsváron is. Tekintettel arra, hogy 25 percet időzik a kincses város vasútállomásán, az utazást szervező Misszió Tours iroda a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) közreműködésével idén is igyekszik tartalmassá tenni a röpke találkozást.

Május 12-én, csütörtökön 14 óra 48 perckor érkezik a mintegy 950 zarándokot szállító, 16 vasúti kocsiból álló vonat a kolozsvári vasútállomásra, ahol Mile Lajos főkonzul üdvözli a résztvevőket, és áldást mond Kovács Sándor főesperes. A szervezők egy kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a programot, és reményüket fejezték ki, hogy amint a tavaly is,

minél több kolozsvári lakos vesz majd részt a találkozás örömével átitatott, különleges hangulatú eseményen.

Antal Géza KIFOR-elnök elmondta: bár idejét tekintve egy rövid, tartalmát tekintve felemelő eseményről van szó, amely fontos a kolozsváriak számára, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy találkozzanak az anyaországi zarándokokkal, és megmutassák, Kolozsváron még mindig egy életerős, pezsgő magyar közösség él.

Jobbról: Budai László, Budai András, Antal Géza és Sipos Gábor a kolozsvári sajtótájékoztatón

Budai András, a Misszió Tours ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón kifejtette, a vonat több városban is megáll: 12 óra 10 perckor érkezik Nagyváradra, majd – Kolozsvár után – 18 óra 24 perckor robog be Marosvásárhelyre, ahol Oláh Dénes főesperes fog imát mondani. A kimerítő út végállomására, Gyergyószentmiklósra este 10-kor érkeznek meg a zarándokok, ahol elfoglalják szálláshelyeiket. A zarándoklat második napján a Kárpát-medence egyik legszebb, völgyhidakkal és alagutakkal tűzdelt vasúti útvonalán, a Gyimesekben található ezer éves határnál tesznek látogatást.

Harmadik nap közös keresztaljat alkotva, énekelve és imádkozva vonulnak a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd a hegynyeregben tartott pünkösdi fogadalmi búcsúba. Végül utolsó nap

Gyergyószentmiklós főterén szentmisével zárul a lelkiekben is tartalmasnak mondható utazás.

Budai László, az utazási iroda alapítója hozzátette: a zarándokvonat több szempontból is különleges. Egyrészt közel fél kilométer hosszú. Ennél több vasúti kocsiból álló vonatot – az óriási érdeklődés ellenére – nem bírna el a Román Vasúttársaság, de Gyergyószentmiklós sem tudna több szálláshelyet biztosítani. Másrészt erős közösségi szellem alakul ki az utazás során, köszönhetően a sok közös programnak.

A vonatrádió az egész út során élő műsorral jelentkezik: lelki programok, közös imák hangzanak el, ugyanakkor idegenvezető hívja fel az utazók figyelmét a látványosságokra, és közös énektanulásra is lehetőség nyílik. Lesz néhány csendes fülke is, ahol akár gyónni is lehet.

A Misszió Tours iroda képviselői 

Az előző évek tapasztalatairól szólva Budai László elmondta: minden magyarok által lakott településen nagy szeretettel fogadják a vonatot, bőséges étellel látják el az utasokat, virágokkal díszítik fel a vasúti kocsikat. Az élmény pedig nem egyoldalú, hiszen azt tapasztalták, hogy az „imádkozó vonat” a puszta megjelenésével is örömöt okoz, még azokon a településeken is, ahol nem állnak meg. A zarándokok sem érkeznek üres kézzel: a szervezők felhívásnak eleget téve

könyvekkel és más meglepetésekkel kedveskednek az őket köszöntő erdélyieknek.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Boldogasszony Zarándokvonat fővédnökei Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Lelki vezetői: Bíró László püspök, Görbe László piarista, Burbela Gergely verbita és Tímár Asztrik ferences szerzetesek.

A Boldogasszony Zarándokvonat mellett a Csíksomlyói Expressz és a Székely Gyors is szállít zarándokokat a csíksomlyói búcsúba, mely egy nappal később indul Budapestről Erdély és az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS