A humor gyógyítja az interetnikus feszültségeket

Az IndependNET projekt keretében másodszor készülnek turnéra a Független Színházak Hálózatának tagjai.  Április 24. és június 5. között

a független társulatok a nyakukba veszik az országot,

és ez idő alatt találkoznak a jászvásári, kolozsvári, bukaresti, temesvári és marosvásárhelyi közönséggel.

A bemutatott előadások – az IndependNET közleménye szerint – a bukaresti unteatru, a Point & ProDrama Színházak, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió, a temesvári Auăleu Színház, a kolozsvári Colectiv A, a Váróterem Projekt és a Reactor, a nagyszebeni Bis Színház, a bukaresti Replika Egyesület, valamint a jászvásári Fix Színház produkciói, a befogadó terek pedig a jászvásári Fix Színház, a kolozsvári Zug és Reactor, a temesvári Auăleu Színház, a bukaresti Replika Oktatási Színházi Központ, valamint a marosvásárhelyi 74 Színház.

A részletes program itt érhető el, lehet benne csemegézni.

Mindenesetre mi felfedeztük benne a kolozsvári Váróterem Projekt Occupy Yourself című előadását, amellyel a társulat – dióhéjban – arra a kérdésre próbál választ találni, hogy

mi is a függőség,

és mit tehetünk, miután felismertük azt. Az előadásról korábban készítettünk egy videó-összefoglalót is, íme:

A másik magyar vonatkozású előadás a marosvásárhelyi Yorick Stúdió produkciója, a MaRó, amelyet a kolozsvári közönség április 28-án tekinthet meg a Zug.Zone-ban.

Székely Csaba, a MaRó szerzője kér(d)ésünkre azt emelte ki az előadásból, hogy az erdélyi magyar-román viszonyról szól, de – mint fogalmaz – mivel ez a viszony tele van stresszel, a MaRó megpróbál felszabadítani ez alól, mondhatni terápiás célja van.

„Elsősorban az előítéleteinkkel játszunk.

Olyan dolgokkal, amelyek bosszúságot okoznak mindkét fél számára. Néha rossz élményekkel. Általában hétköznapi helyzeteket látunk olyan perspektívából, amely által ezek a helyzetek abszurddá és nevetségessé válnak” – mondja a drámaíró.

És hogy mire számítsanak a darab nézői? Vannak benne anyanyelvhasználattal kapcsolatos problémák, vegyes párkapcsolat, történelmi sérelem, és bár hónapokkal a Saul fia sikere előtt íródott, benne van a „românul” magyar színész problémája is – lajstromozza Székely Csaba.

Tapasztalatai szerint az előadásra mindkét etnikum tagjai pozitívan reagáltak, de

vannak poénok, amelyeken inkább csak az egyik etnikum szokott nevetni,

és mindig érezhető, hogy melyik etnikai csoport van túlsúlyban a teremben.

Arra a kérdésre, hogy mindkét fél megkapja-e a magáét, határozott igennel felel. „De nincsenek elkenve benne a problémák csak azért, hogy megmaradjon egyensúly, ne legyen sértődés. Ki vannak mondva a dolgok” – szögezi le.