Törlesztést kiváltó ingatlanátadás – csak negyedmilliós hitel alatt

Kisebb módosításokkal másodszor is elfogadta a képviselőház szerdán a törlesztést kiváltó ingatlanátadásról szóló törvényét, amelyet a bankszféra nyomásának engedve Klaus Iohannis államfő tavaly decemberben küldött vissza megfontolásra a parlamentnek. A jogszabály lehetővé teszi a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. A törvény a bankok heves tiltakozását váltotta ki, ugyanis a gazdasági válság előtt felvett hitelek esetében a jelzáloggal terhelt ingatlanok piaci értéke időközben jelentősen csökkent, és

ma már átlagosan az adósság felét sem fedezi.

A bankok kilátásba helyezték, hogy a törvény elfogadása esetén jelentősen emelkedni fog az igatlanvásárláskor megkövetelt önrész, drágulni fog a hitel, és hosszabb ideig tart majd a hitelképesség elbírálása. A bankok azt szerették volna elérni, hogy csak azok élhessenek a fizetés helyetti ingatlanátadás lehetőségével, akik nem tudnak törleszteni, nem pedig azok, akik nem akarnak: erre vonatkozó kitétel azonban az államfő által kért „megfontolás” után sem került be a jogszabályba.

A parlament hosszas viták után annyit módosított a jogszabályon, hogy csak a 250 ezer eurónál kisebb hitelekre korlátozta a törlesztés helyetti ingatlanátadás lehetőségét. Mivel a törvény a fogyasztóvédelmi törvény által is védett magánszemélyekre vagy azok közösségeire vonatkozik, azzal elvileg nem élhetnek vissza azok az ingatlanspekulánsok, akik 2008 előtt az árak további növekedését feltételezve vettek fel hatalmas hiteleket ingatlanprojektekre, most pedig

megszabadulnának adósságuk visszafizetési kötelezettségétől.

A törvény hatálya alól az Első otthon nevű kormányzati hitelgaranciával működő, a fiatalok lakáshoz jutását támogató programot is kivonták. A törvény a korábban leszerződött jelzáloghitelekre is érvényes, beleértve azokat a kényszervégrehajtás alá került jelzáloghiteleseket is, akik nem az Első otthon programban vették fel hitelt. A törvényt valamennyi parlamenti frakció támogatta és a szerdai voksoláson egyetlen ellenszavazattal fogadták el.

Az államfő második alkalommal nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését, nem kizárt azonban, hogy előtte az alkotmánybíróságtól kér normakontrollt, tekintettel arra, hogy a törvény kezdeményezője, a liberális Daniel Zamfir képviselő is úgy vélekedett: diszkriminatív a törvényszövegbe most beépített negyedmillió eurós összeghatár.