A hagyományos egyházi és kulturális programokkal, Magyar Filmnapokkal, tradicionális kínai operával és Rúzsa Magdival jubilál a Festum Varadinum.
Egyházi események, művelődéstörténeti és történelmi kerekasztalok, iskolanapok, irodalmi beszélgetések, klasszikus és könnyűzenei koncertek, színházi előadások, kiállítások, valamint filmnapok várják mindazokat, akik április 17–24. között Nagyváradra látogatnak a 25. Festum Varadinum ünnepségsorozatra.
A nagyváradi történelmi egyházak és civilszervezetek által szervezett Festum Varadinum hivatalosan az április 17-én Nagyvárad-Újvárosi templomban tartandó istentisztelettel, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új székházának avatásával kezdődik, április 14–16 között előrendezvényekre is sort kerítenek a szervezők.
A már hagyományosnak számító programok mellett – mint a hétfői Apáról fiúra népi mesterségek bemutatója, az iskolanapok, vagy a történelmi vetélkedők –, idén először szervezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség a Magyar Filmnapokat. Április 14-17., valamint 25–26. között olyan filmeket vetítenek, mint a Tüskevár, Swing, vagy a Fekete leves.
Április 20-án és 21-én a székesfehérvári testvérkapcsolatok jegyében zajló eseményekre számíthatnak az érdeklődők: a Művészek Társaságának kiállítása mellett a Vox Mirabilis kórus előadására, valamint több, az I. Világháborúnak emléket állító kiállításra kerül sor.
A komoly- és könnyűzenei programok fellépői között találjuk a Varadinum Vonósnégyest, a Nagyváradi Állami Egyetem és Debreceni Egyetem zene szakos diákjait, Rákász Gergelyt, valamint Rúzsa Magdit is. Ez utóbbi 23-án, szombaton 20 órától lép fel a Bémer téren.
A Szigligeti Színház több kiemelkedő színházi előadásnak ad helyet: április 19-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Vízkeresztjét, április 20-án a Li Yaxian című tradicionális kínai operát láthatják az érdeklődők. A Festum Varadinum zárógáláján a Nagyvárad Táncegyüttes Stabat Mater című táncoratóriumát tűzik műsorra.
A teljes program a műsorfüzetben böngészhető.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.