Mit akart mondani a költő? A Taxi énekese magyarázkodik
Valójában nem is ellenzi a gigakatedrális tervét. A szerénységről szóló dal szappanoperája folytatódik.
">Despre smerenie (A szerénységről) című, az épülő Nemzet Megváltásának Katedrálisát ellenző dala hatalmas botrányt kavart a román online nyilvánosságban, az együttes énekese, Dan Teodorescu magyarázkodásra kényszerült. „Sajnálattal veszem tudomásul, hogy nem voltam képes megfelelő módon közvetíteni egy nagyon egyszerű üzenetet” – írja az együttes hivatalos Facebook-oldalán.
Teodorescu ezután szövegmagyarázatba kezd: elmondja, hogy a dal egy parabola, és ez sokak számára problémát okozott a szövegértésben. Leszögezi, hogy ő maga keresztény ember, aki mélyen hisz Istenben.
A dal refrénjével („azt hiszem, hogy Isten a fát és a kis tereket kedveli”) csak azt akarta mondani, hogy úgy hiszi (nem tudja, csak hiszi), hogy az egyszerűség és a szerénység Isten számára kedves erények. Ez nem azt jelenti, hogy máshol, mint kis fatemplomokban, ne lenne megtalálható az Úr: ott van a gigakatedrálisban is, hiszen mindenütt ott van.
A legmeglepőbb kijelentése azonban az, hogy a dal nem egy kiáltvány a Nemzet Megváltásának Katedrálisa ellen, sőt ő maga nem is ellenzi a katedrális megépítését.
„A dal üzenete a következő: úgy hiszem, hogy a fényűzésnek és a gőgösségnek nincs köze a hithez” – összegez a Taxi énekese.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
