Hamarosan új magyar szobor állhat Váradon

A jelek szerint hamarosan állhat Nagyváradon a város egykori jótevője, gróf Rhédey Lajos szobra, ráadásul abban a parkban, amelyet annak idején ő adományozott Váradnak. Ezt a szoborállítás kezdeményezői közölték Facebook-oldalukon.

Még az első Szent László Napok alkalmával, három évvel ezelőtt merült fel a szervezőkben, amikor a Rhédey-kertben  szervezték meg az eseményt, hogy ideje lenne méltó emléket állítani annak, aki a kertet és vagyona egy részét Nagyváradra hagyta. Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője ötlete alapján úgy határoztak, hogy egy mellszobor felállítása lenne a legmegfelelőbb. A szobor engedélyeztetésének, a szükséges anyagi források előteremtésének feladatát a Szent László Egyesület és a Magyar Polgári Egyesület vállalta fel.

A kezdeményezők Deák Árpád szobrászművészt kérték fel, hogy tervezze meg a mellszobrot. Időközben több helyen is pályáztak a szoborállításra, illetve Emődi Tamás segítségével a szükséges engedélyek beszerzését is elkezdték. A Nemzeti Kulturális Alap az elmúlt év végén döntött úgy, hogy támogatja a szoborállítást.

Deák Árpád elkészítette a szobor gipsz formáját, amit egy aradi öntőműhelybe juttattak el. Zatykó Gyula a Szent László Napok főszervezője és Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület vezetője a hét elején az aradi öntőműhelyben megtekintették a szobor kiöntésének kezdetét. A szobor május közepére készül el, akkor szállítják Nagyváradra.

A szobor felállításának kezdeményezői remélik, hogy hamarosan minden engedély meglesz ahhoz, hogy felavathassák Nagyvárad új köztéri szobrát a Rhédey-kertben.

Az első és sokáig egyetlen közpark, a Rhédey-kert 1818. január 1-jén került a város tulajdonába. Az adományozó kis-rhédey gróf Rhédey Lajos (1761–1831) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás, író volt, aki 1808–1825 között Bihar megye adminisztrátora volt. Az adományt mandátuma befejeztével tette.

Mindezzel természetesen nem érdemelte ki, hogy a román többségűvé vált városvezetés megtartsa a park eredeti nevét, helyette hivatalosan Nicolae Bălcescu egykori '48-as havasalföldi forradalmárról nevezték el, és neki állítottak ott szobrot. Vélhetően annak nyomán, hogy ötletelést szerveztek: melyik személyiségnek van a legkevesebb köze Váradhoz, illetve magához a parkhoz.