// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Dehogy akarta bevenni a Vatikánt a Batthyáneum igazgatásába

// HIRDETÉS

A kulturális miniszter cáfolja az indokot, amiért le akarják mondatni. Folyik a per az erdélyi örökségért, Trianon a hivatkozási alap.

Vlad Alexandrescu kulturális miniszter Facebook-bejegyzésben cáfolta hétfőn, hogy a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár közös igazgatását javasolta volna a római katolikus egyháznak.

A miniszter arra reagált, hogy Radu F. Alexandru liberális szenátor hétfőn a kulturális tárca vezetőjének leváltását kérte a miniszterelnöktől, amiért a „román nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot” közvetített a Vatikán felé. A liberális politikus szerint erre senki sem hatalmazta fel a minisztert, tekintettel arra, hogy Romániának jogvitája van az egyházzal

 

az értékes könyvritkaságokat és ősnyomtatványokat tartalmazó gyulafehérvári gyűjtemény tulajdonjogát illetően.

 

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magába foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét - emlékeztetett a szenátor.

 

Alexandrescu szerint legutóbbi gyulafehérvári látogatása alkalmával csak azt ajánlotta fel Jakubinyi György római katolikus érseknek, hogy próbáljanak peren kívüli megegyezésre jutni a könyvtárat befogadó, leromlott állapotba került műemlék-épület sorsát illetően, hogy megkezdhessék annak felújítását európai uniós források igénybevételével.

 

A miniszter bejegyzésében felidézte, hogy a 18. századi Batthyáneum könyvtárat és épületet Batthyány Ignác püspök végrendeletében Erdélyre és a római katolikus egyházra hagyta, hozzátéve, hogy mandátuma idején a minisztérium beavatkozási kérelmet intézett a bírósághoz, hogy az állami restitúciós hatóság segítségére legyen az egyházzal folytatott perben.

 

A gyulafehérvári római katolikus érsekség a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján az 1947-ben államosított Batthyáneumot is visszaigényelte. A román állam arra hivatkozik, hogy 

 

az alapító Erdélyre hagyta a gyűjteményt, amely a trianoni döntés nyomán Románia részévé vált.

 

Az épület tulajdonjogáról szóló első perben ezt az érvelést elfogadva a bíróság a román állam javára döntött.

 

A könyvtárépület és a benne található gyűjtemény visszaszolgáltatására vonatkozó igénylést – több mint egy évtizedes huzavona és egy Romániát elmarasztaló strasbourgi ítélet után – tavaly utasította el a román országos restitúciós bizottság. A hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.

 

Dacian Cioloș miniszterelnök két hete Gyulafehérváron úgy nyilatkozott: a román állam restaurálná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, és megnyitná a látogatók előtt. Szerinte az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása, ami nemcsak azt tenné lehetővé, hogy az ott őrzött kéziratok megfelelő körülmények között váljanak kutathatóvá, hanem a széles közönség előtt is megnyitnák a könyvtárat.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS