Antal Árpád: nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni (VIDEÓ)
Sepsiszentgyörgyön az ünnepi hangulatot meghatározta a polgármester ellen indított eljárás. A város kiáll Antal Árpád mellett.
A magyar nemzet összetartozásáról, Székelyföld autonómiaigényéről és élni akarásáról beszéltek kedden a Sepsiszentgyörgy új főterén rendezett március 15-i ünnepség szónokai. 1848-49 a magyar nemzet közös hősiességének, helytállásának és összetartozásának emlékezete – mutatott rá Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár, köszönetet mondva azoknak a háromszékieknek, akik „a nehézségektől sem visszariadva” ápolják és továbbadják a nemzet szabadságszeretetét.
A magyar kormány mindenkor és minden lehetséges fórumon támogatja és támogatni fogja törekvéseiket
– tette hozzá.
Az államtitkár Európa 1848-as forradalmi „vulkánkitörését” az emberi szabadságjogokért folytatott küzdelem kiemelkedő fejezetének nevezte. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához, véleménye miatt senki sem szenvedhet zaklatást – ajánlotta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának néhány cikkelyét a székelyföldi város főterén azok figyelmébe, akik kétségbe vonják e közösség identitását, korlátozni szeretnék jogait.
„1848 örököseiként olyan Európában akarunk élni, amelyben ápolhatjuk és továbbadhatjuk nemzeti identitásunkat, jogosan visszakapott nemzeti intézményeinket, ahol nemzeti szimbólumainkat minden korlátozás nélkül használhatjuk, ahol nem kell félnünk nemzeti imádságunk éneklése közben, ahol választott elöljáróink energiájukat közösségeink és szülőföldünk fejlesztésére és kormányzására, és nem becsületük és jó hírük védelmezésére kell fordítsák” – hangsúlyozta az államtitkár a székelyföldi önkormányzati vezetők ellen indult eljárásokra utalva.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy tisztségéből felfüggesztett polgármestere arról beszélt: a székelység nem hagyhatja magát megfélemlíteni,ragaszkodnia kell szülőföldjéhez, az 1918-ban megígért autonómiához.
Eltéphetetlen kapcsolat van köztünk és szülőföldünk között. Most éppen ki akarják csavarni a kezünkből de Székelyföld a legjobb helyen a székelyeknél van. És ezt 1918-ban is tudták, amikor szülőföldünket bekebelezte a román állam, és meghúzták a fejünk felett a határt. Másképpen nem ígérték volna meg nekünk azt, hogy a saját nemzetünk tagjai oktathatják gyerekeinket a saját magyar nyelvünkön, hogy mi igazgathatjuk saját önkormányzatainkat, hogy népünk számára a saját tagjai fogják osztani az igazságot! Egyszóval autonómiát ígértek. Ehhez képest hol tartunk mi most 2016-ban? Mi valósult meg ezekből az ígéretekből?
Közzétette: Antal Árpád – 2016. március 15.
„Tapasztalhattuk a román állam kisebbségpolitikáját: eladták a szászokat, svábokat és a zsidókat és arra számítottak, hogy mi majd elmegyünk magunktól. De minden gáncsoskodásuk ellenére itt vagyunk és az elmúlt tíz évben elkezdtünk újra jövőt tervezni és építeni magunknak: ezért próbálnak ismét szétverni minket” – vélekedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa. Kifejtette: nem megoldás az elvándorlás, Székelyföld feladása, ehelyett maradásra, munkára és minél több gyermek vállalására biztatta honfitársait.
Sepsiszentgyörgyön először ünnepelték március 15-ét a város újonnan kialakított főterén. A hideg, szeles időben több ezer ember hosszú tapssal fejezte ki ragaszkodását a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által felügyelet alá helyezett polgármesterhez.
Mint ismeretes, Antal Árpád polgármestert azzal gyanúsítja a DNA, hogy eredeti rendeltetésétől eltérő célra használt fel egy olyan bankhitelt, amelyet közpénzből kell visszafizetni. A jogi eljárás miatt megkérdőjeleződött, hogy a politikus indulhat-e a június 5-i polgármester-választáson.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
