Autonomisták, nem szeparatisták vonultak Vásárhelyen

A Postaréten, a székely vértanúk emlékműve előtt 15 ezer székely nyilvánította ki akaratát Székelyföld területi autonómiájára vonatkozóan, és fogadta el azt a kiáltványt, amelyet később átnyújtottak a román kormány képviselőjének – közölte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a csütörtöki esemény főszervezője azon a magyarul, románul és angolul zajló sajtótájékoztatón, amelyet a Székely Szabadság Napja szervezői tartottak Kolozsváron külföldi meghívottaik társaságában.

A kiáltványban az európai mintákra alapozva és a demokrácia útját járva az önrendelkezéshez való jog mellett szálltak síkra.

A székelység az autonómiával semmi rendhagyót nem kér, csak egy olyan bevett európai megoldást, amelyet egy közigazgatási reformmal végre lehetne hajtani – hívta fel Izsák a helyi és országos román sajtó figyelmét, amelynek képviselői jóval nagyobb számban jelentek ma meg, mint ahányan tegnap beszámoltak az autonómiatüntetésről.

Bármilyen regionalizáció viszont csakis a teljes lakosság megkérdezésével valósítható meg, ezért Bukarestnek egy széles körű társadalmi párbeszédet kellene indítania a kérdésről – hangsúlyozta az autonómiafelvonulás főszervezője.

Izsák Balázs és Szilágyi Zsolt (Fotók: Szabó Tünde)

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párhuzamot vont a Trianon előtti Magyarországon, vagyis Erdélyben élt román és a jelenlegi romániai magyar kisebbség között mondván: mindkét közösség ugyanazokért a jogokért állt ki. Ezekben a törekvésekben a többségnek is megvan a maga felelőssége, hangsúlyozta, példaként Madridnak a katalánokkal szembeni viszonyulását említette. Szerinte a spanyol főváros provokálta ki a katalán kisebbségből a teljes függetlenedés igényét, és

hasonlóan erős reakciókat vált ki Bukarest a magyarellenes törvénykezdeményezéseivel,

illetve a székely elöljárók és civilek meghurcolásával a magyar kisebbségből.

A Románia Csillaga érdemrend visszavonását is hasonló provokációnak tartja – válaszolta újságírói kérdésre, amely mögött a rendszerváltozás folyamatát megtagadó kommunista, ceausiszta és nacionalista érdekek állnak. Tőkés László ugyanakkor partneri párbeszéd kialakítását szorgalmazta Bukaresttel, mely nemcsak az RMDSZ és a kormánytagok között, hanem a teljes romániai magyar és román politikai és civil társadalom reprezentatív részvételével valósulhatna meg.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke 

Az Európai Szabad Szövetség (EFA) összesen 45 politikai szervezetet tömörít, a három hét múlva esedékes korzikai közgyűlésén pedig az Erdélyi Magyar Néppárt is felvételt nyer a szövetségbe – ismertette Günther Dauwen, az EFA igazgatója. Tagszervezetei közül 19 európai országban ténykednek, 13 tagjuk kormányzati szereppel is bír.

A Székely Szabadság Napjával kapcsolatos tapasztalatairól szólva elmondta: az a tény, hogy tavaly a hatóságok nem engedélyezték a felvonulást, idén pedig több ezer rendőrt és csendőrt vezényeltek ki az utakra, azt jelzi, hogy

Bukarest fél az autonómiától.

Pedig az autonómia európai megoldás a 21. század demokráciáiban, miközben a kormány a Székelyföld felszabdalására irányuló regionalizációja 19. századi módszer  – hangsúlyozta. Meglátása szerint fontos a nyílt párbeszéd, amely feloldhatja Bukarest félelmeit.

Nincs ráció a román államelnök döntésében, fejtette ki Tőkés kitüntetésének visszavonásáról. Nem logikus lépés megvonni az állami kitüntetést egy történelmi személyiségtől, és meghagyni a korrupt politikusokét. Felelevenítette, hogy először egyetemistaként, a kelet-európai rendszerváltozás tanulmányozásakor találkozott Tőkés László nevével, azéval, aki elhozta Románia számára a szabadságot. Alaptalanul, bírósági tárgyalás nélkül vonták vissza a kitüntetést, ez pedig a román állam gyengeségét jelzi.

A baszk José Mari Etxebarria

Autonómiáról beszélni ugyanazt jelenti, mint az alapvető emberi jogokról beszélni – jelentette ki José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője. Baszkként azért tartotta fontosnak a Székely Szabadság Napján részt venni, mert a kisebbségi kérdés európai probléma. Az ezzel foglalkozó szervezetek tanulhatnak egymástól, tapasztalatokat cserélhetnek, mondta, és támogatásáról biztosította a székely népet autonómiatörekvéseiben.

Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy multikulturális társadalomban az önrendelkezés a legjobb eszköz a kisebbségek megvédésére. Hozzátette: nem szereti a kisebbség kifejezést, mert ez nem teremt egyenlő esélyeket a különböző nemzeti közösségek számára. Meggyőződése, hogy az autonómia win-win szituációt jelent, fejlődést, stabilitást, békét hoz egy adott régió összes népének, így Erdélyben a románoknak és a magyaroknak egyaránt.

Marc Gafarot i Monjó magyaráz

Európa jelmondata – Egység a sokféleségben – Erdélyben különösen érvényes, ahol több nemzetiség kultúrája találkozik, gazdagítva ezzel az egész európai közösséget. Épp ezért elfogadhatatlan szerinte, hogy ez a közösség nem élvezi ugyanazokat a jogokat, mint bármelyik európai közösség. Úgy véli, Erdélynek mint régiónak autonómiát kellene adni, mert Bukarest egyszerűen túl távol van, ezen belül pedig a magyar közösséget külön autonómia illeti meg. A döntéseket pedig a problémákhoz legközelebbi szinten kell meghozni,

ez a román állam érdeke is.

A sajtótájékoztatót moderáló Szilágyi Zsolt az autonómia fontosságát a korrupció visszaszorításával hozta összefüggésbe mondván: ez egy olyan probléma, mely nemzetiségtől függetlenül mindenkit érint Erdélyben, és amelyre megoldást nyújthatna az önrendelkezés. Az RMDSZ már számtalanszor bebizonyította, hogy sem a korrupció megszüntetésében, sem az autonómiatörekvésekben nem érdekelt, vélte az Európai Magyar Néppárt elnöke.

Újságírói kérdésre a résztvevők egybehangzóan kijelentették, nem áll szándékukban a székely önrendelkezésre irányuló küzdelmet párhuzamba állítani a katalán függetlenedési törekvésekkel vagy a baszkok autonómiájával, hiszen mindegyik eset más, de mindegyikből tanulni kell.

A sajtó pedig lelkesen jegyzetel

Izsák Balázs határozottan visszautasította, hogy az SZNT-nek a szeparatizmus lenne a célja. Ez szerinte földrajzi okok miatt sem releváns Székelyföld esetében, hisz az ország közepén fekszik, és természetesen a Székely Szabadság Napja sem szeparatista célokat szolgált.

A totalitárius rendszerek elitje nem tűnt el egyből

a rendszerváltással se Spanyolországban, se Romániában,  a Franco-rezsim vagy Ceaușescu lelkes támogatói ma a legdemokratikusabb emberekként tüntetik fel magukat – válaszolta Marc Gafarot portálunk kérdéseire, 

• hogy az eltérő történelmi és kulturális sajátosságokon túl milyen hasonlóságokat lát közösségeink önrendelkezési küzdelmei között, 
• és hogy mivel bővíthetné az erdélyi magyar közösség saját eszköztárát és érvkészletét. 

Állhatatosság, erőszakmentesség, demokratikus és békés eszközök, elköteleződés Európa egységessége mellett – ez az út nem pusztán afelé, hogy elismerjék a közösséget, hanem hogy elismerjék a méltóságát is, amit megérdemel, mondta Gafarot. A szilárd önrendelkezési rendszerek garantálják szerinte az összes hazai polgár jólétét, magyarokét, románokét, romákét, szászokét vagy akár katalánokét is, ha itt szeretnének letelepedni.

Günther Dauwen

„Deep state” -nek, mélyen gyökerező államnak nevezte Günther Dauwen is a korábbi rezsimek elitjét, amely átmentette a hatalmát, és továbbra is azt üzeni a fővárosból az önrendelkezésért küzdőknek, hogy nem, nem és nem. Ez viszont nem töri le, hanem épp hogy növeli a spanyolországi közösségek ambícióját, illetve a romániai magyarok bátorságát, hogy kiálljanak az ügyükért – mondta.

Spanyolországban gyenge autonómiát adott a központi hatalom mindegyik közösségnek, nem azt, amit igényelt, ez volt az ottani hatalom eszköze arra, hogy oszd meg és uralkodj. A román központi hatalom eszköze erre az, hogy ötmillió eurót ad a közösségi egyik pártjának, amelynek egyetlen célja pusztán a status quo megőrzése – magyarázta a flamand EP-képviselő.

Az erdélyi magyar közösségnek nem kellene kisebbségként viselkednie, mint ahogy a flamand közösség is cselekedett annak ellenére, hogy számbelileg többséget alkotott Belgiumban, hangsúlyozta Dauwen. Az erdélyi magyarok ne viktimizálják magukat, hanem cselekedjenek tiszteletreméltó közösségként, és álljanak ki a jogaikért, üzente a flamand autonomista. Ők se gondolták volna 40 évvel ezelőtt, hogy Belgium ennyire régiósodik, és nekünk is megvan minden reményünk az autonómiára – mondta –, ha nem most, akkor tizenöt éven belül.

Nem kell egyesülniük az erdélyi magyar pártoknak, tanácsolta José Mari Etxebarria, de muszáj lesz közös nevezőt találniuk, hogy megvédjék a közösséget. Egy ilyen multikulturális környezetben, mint amilyen Erdély és Kolozsvár, nem védhetjük a saját kultúránkat úgy, hogy a magyar politikai szervezeteink közben egymással harcolnak, véli Etxebarria. Közös érvelési alapot kell kialakítaniuk, amellyel aztán leülnek tárgyalni a központi hatalommal, emelte ki a baszk képviselő.