Nyert a Saul fia: megvan a második Oscar-díjas magyar játékfilm
Több mint harminc éve kapott legutóbb aranyszobrocskát magyar film, a legjobb idegen nyelvű alkotások versenyében. Nemes Jeles László olyan magasra jutott, amit nem sok elsőfilmes mondhat el magáról.
A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat helyi idő szerint vasárnap Los Angelesben.
Magyar film eddig egy alkalommal, 1982-ben kapott Oscar-díjat ebben a kategóriában, Szabó István Mephisto című drámája a mai napig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. Legutóbb 1989-ben jelöltek magyar filmet Oscar-díjra, szintén Szabó István alkotását, a Hanussent, ugyancsak a legjobb idegen nyelvű filmek között.
A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film" - fogalmazott.
Így vette át Nemes Jeles László az Oscar-díjat.
Közzétette: Index.hu – 2016. február 28.
Sipos Gábor, a film egyik producere elmondta: hatalmas örömmel fogadták a Saul fia alkotói a díjat. „Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték" - idézte fel a producer. Sipos Gábor a rendező köszönőbeszédéről szólva elmondta, hogy Nemes Jeles László röviddel a díjátadók előtt szokta végiggondolni, hogy mit fog mondani.
„Ebben a pillanatban mindent jelent ez a díj, a mai nap az ünneplésé" - fűzte hozzá a producer.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Facebook-oldalán reagált. „A magyar film nagy napja. Mindenkinek köszönjük" - olvasható a bejegyzésben, amelyben a kormányfő gratulációja angolul is olvasható.
Andy Vajna óriási sikernek nevezte, hogy magyar alkotás kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Nemes Jeles László rendezése „a bemutatója óta eltelt kilenc hónapban elképesztő világhírre tett szert" - fogalmazott a filmügyi kormánybiztos az MTI-hez eljuttatott közleményében, hozzátéve, hogy az Oscar-díjra nemcsak az alkotók és a magyar filmes szakma, hanem az egész ország büszke lehet.
„Örülök, hogy ennek a sikernek mi is részesei lehetünk. Nemes Jeles László története arról szól, hogy ha van egy jó ötleted és hajlandó vagy érte keményen dolgozni, akkor neked is sikerülhet" - írta.
A Saul fia a Mustang című francia, A kígyó ölelése című kolumbiai, az Egy háború című dán és A sivatagon át című jordániai filmmel volt versenyben.
A Saul fia több mint egy tucat díjat nyert már, köztük a cannes-i filmfesztiválon a zsűri Nagydíját, továbbá a Hollywoodba akkreditált külföldi filmes újságírók által odaítélt Aranyglóbusz-díjat, a legjobb idegen nyelvű alkotások között. A filmet az elmúlt időszakban számos tekintélyes amerikai filmes szervezet díjazta. A nagy presztízsű National Board of Review of Motion Pictures (NBR), a Los Angeles-i, a New York-i, a bostoni és a washingtoni filmkritikusok is az év legjobb külföldi filmjének szavazták meg Nemes Jeles László első mozifilmjét. A rendezőt az elsőfilmesek között díjára jelölte az amerikai rendezők céhe (DGA).
A Laokoon Filmgroup gyártásában készült alkotás vezető producere Sipos Gábor és Rajna Gábor, főszereplője Röhrig Géza, egyik szereplője a kolozsvári Molnár Levente. Nemes Jeles László filmjét Magyarországon már több mint százezren látták, Romániában pedig március 11-től vetítik a mozikban.
A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?
Sánta Miriám
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Mit tesz egy igazi kommunista 2025-ben, Romániában? Elvtársi látogatást tesz az észak-koreai nagykövetségen
Fall Sándor
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Sánta Miriám
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
Sólyom István
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
