London csatát nyert Brüsszellel szemben

A brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről kedden tette közzé az Európai Tanács elnöke.

Az ajánlásokról a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk dönteni.

A Brüsszelben ismertetett, a 28 EU-tagállam fővárosaiba megküldött javaslatcsomag több területen – így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében – engedményeket tesz Londonnak. Nézzük csak, pontosan melyek ezek.

• A brit kormány például – a szövegtervezetből következtethetően – a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul

alkalmazhatná a „vészféknek” nevezett szigorításokat,

amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.

Ezt azonban jóvá kellene hagynia a többi EU-társállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljes egészében London hatáskörébe, ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni. A több részre bontott ajánláscsomagban viszont nem található utalás arra, hogy a „vészféket” mennyi ideig lehetne alkalmazni.

• A jelentős engedmények közé tartozik ugyanakkor, hogy a javaslatcsomag megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk milyen fizetőeszközt használ - magyarán kimondja, hogy

az EU-ban „egynél több” hivatalos fizetőeszköz létezik.

A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése.

A tervezet megfogalmazása szerint tiszteletben kell tartani az euróövezeten kívüli EU-tagállamok döntési hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, viszont az euróövezeten kívüli uniós országok sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetnék a valutaunió integrációs célkitűzéseinek megvalósítását.

• Brit szempontból komoly eredménynek tűnik az is, hogy a Tusk által kedden ismertetett tervezet

elismerné Nagy-Britannia kimaradását

az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából, és ez szerepelne a jövőbeni EU-szerződésekben is. Ugyanakkor egyelőre nem található utalás a bonyolult és szerteágazó jogi szövegtervezetben arra, hogy ez a mentesség milyen formában kerülhetne be az uniós szerződésrendszerbe.

• Féleredményt ért el Cameron a külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék ügyében. London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában. A szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.

David Cameron brit miniszterelnök tavaly novemberben ismertette hivatalosan azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban.