A csángó kultúrát ünnepelték a magyar fővárosban

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett 20. Csángó Bálon Visszapillantás mottó alatt színpadra léptek idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek Pusztinából, Magyarfaluból, Forrófalvából, Klézséről, Somoskáról, Trunkból, Gyimesből, Setétpatakáról, Hétfaluból. A jubileumi rendezvény, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt, válogatást kínált az eddigi bálok legjobb műsoraiból.

Az új helyszínen, a SYMA Rendezvénycsarnokban tartott bálon a színpadi műsorhoz a hagyományoknak megfelelően több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok kapcsolódtak. A műsort követő, hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is tevékeny részesévé válhatott e kultúrának, és

moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatták meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.

A bálhoz kapcsolódó kiállításon a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthették meg a vendégek, a színpadi műsort követően bemutatták Diósi Felícia Csángó élet című könyvét, a kötetet Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke ismertette. Ugyanekkor adták át a Petrás Incze János Díjat, amelyet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke vehetett át.

A színpadi műsort megelőzően idén is volt Kőketánc Gyermektáncház, amelynek a korábbi évekhez hasonlóan hatalmas sikere volt a kisgyermekes családok körében. Szintén a színpadi műsor előtt Fülöp Attila – Zappa A moldvai csángó magyarok táncai szakmai szemmel címmel tartott előadást, majd gasztronómiai bemutató következett, ahol jellegzetes csángó ételeket mutattak be csángó asszonyok.

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánták felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeztek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára.

Trócsányi László igazságügyi minister beszédében hangsúlyozta:

csángó bál a nemzeti összetartozás kulturális kifejeződése,

a csángók művészete nemcsak minket, magyarokat gazdagít, hanem egész Európát. Kiemelte a csángók kivételes helytállását és hűségét, magyarságuk megőrzését, és kitért arra, hogy a csángók „különlegességek” hordozói. Néhány évtizede Magyarországon még kevesen és keveset tudtak létezésükről, a nagyvilágban pedig jóformán semmit. A moldvai magyar népköltészet azonban mára a világ szinte minden jelentős pontjára eljutott, és a magyar kultúra szerves része. A csángó nyelvjárás és művészet nemcsak minket magyarokat gazdagít, hanem Romániát is, ahol élnek, és egész Európát – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint nem véletlen, hogy az európai kisebbségvédelem immár évtizedek óta foglalkozik a csángók ügyével.