// 2026. november 7., szombat // Rezso

A reklámcég vette le Landman Gábor óriásplakátját

// HIRDETÉS

Nem tudja bizonyítani, de sejti, mi történhetett.

A reklámtörvény egyik cikkelyére hivatkozva vette le a hirdetőtáblákat üzemeltető cég azt az óriásplakátot, amelyet Landman Gábor, Hollandiában élő, a romániai nyelvi jogokért küzdő aktivista helyeztetett el Kolozsvár mellett, az E60-as út mentén.

Megkeresésünkre Landman elmondta: annyit sikerült megtudnia, hogy a reklámcég egy hónap után levette az óriásplakátot, mivel az nem felel meg a 2013/185-ös reklámtörvény egyik előírásának.

Landmant két évvel ezelőtt megbilincselték, miután a marosvásárhelyi rendőrségen magyar nyelvű ügyfélszolgálatot kért.

A törvény 15. cikkelye p. bekezdésének 4. pontja ugyanis kimondja, hogy tilos az olyan reklámanyagok elhelyezése, amelyek formájukban, tartalmukban, méretükben és színükben összetéveszthetők a közúti közlekedési vagy tájékoztató táblákkal, vagy eltakarják azokat.

A plakáton valóban látható volt egy – a valóságban nem létező – háromnyelvű Kolozsvár-helységnévtábla, az, amelynek kihelyezését hiányolja Landman. A plakát egyébként Landman Romániában bejegyzett tanácsadó cégét reklámozza, de közvetlenül Emil Boc kolozsvári polgármestert szólítja meg azzal, hogy a cégnek nem sovinizmusra, hanem Schengenre van szüksége.

A Landman Gáborral korábban készített interjúnk itt olvasható.

A reklámcég semmiféle írásos dokumentumot, hivatalos értesítést nem küldött Landmannak, aki azt mondja: így csak azt tudja bizonyítani, hogy eltűnt a plakátja, azt csak sejti, hogy pontosan mi is történt. Érdekes, hogy a reklámcég egy hónap után jött rá: törvényt sért a plakát. „Nem tudom bizonyítani, de elképzelhető, hogy a cégre nyomást gyakoroltak és mivel a cég nem akar ebbe az ügybe belekeveredni, inkább levette a plakátot” – mondja Landman Gábor.

Landman nem akarja tovább bolygatni az ügyet, hiszen – mint mondja –, az akció végül is elérte célját: nagy médiafigyelmet kapott és sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nyelvi jogokat.

Landman évekkel ezelőtt a Hollandiában bejegyzett alapítványával, a European Language Rights-szal perelte a városházát háromnyelvű helységnévtáblákért. A pert végül azért veszítette el, mert a bíróság helyt adott a városháza azon kifogásának, hogy külföldi civil szervezet nem illetékes perelni a kérdésben.

„Holland vállalkozóként Romániában én nem tudok olyan nyelvi jogokkal élni, amit több ezer román élvez Hollandiában. Rengeteg példa van, hadd említsek csak egyet: Zundertben zavartalanul működik olyan román bolt, ahol csak egynyelvű, román feliratok vannak, a személyzet nem tud hollandul vagy frízül, Hollandia egyik hivatalos nyelvén sem, a termékeken is csak román felirat van, mindenhol a román zászló látható, mégsem emel senki kifogást. Ehhez képest hol vannak a romániai magyarok jogai? Velem még angolul sem tudnak értekezni a romániai hivatalokban vagy rendőrségen.” – fogalmazott.

Landman hozzátette, hogy az incidensről mindenképpen értesíti a holland hatóságokat, a nagykövetséget.

Egynyelvű román bolt a hollandiai Zundertben.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS