// 2026. október 31., szombat // Farkas

A reklámcég vette le Landman Gábor óriásplakátját

// HIRDETÉS

Nem tudja bizonyítani, de sejti, mi történhetett.

A reklámtörvény egyik cikkelyére hivatkozva vette le a hirdetőtáblákat üzemeltető cég azt az óriásplakátot, amelyet Landman Gábor, Hollandiában élő, a romániai nyelvi jogokért küzdő aktivista helyeztetett el Kolozsvár mellett, az E60-as út mentén.

Megkeresésünkre Landman elmondta: annyit sikerült megtudnia, hogy a reklámcég egy hónap után levette az óriásplakátot, mivel az nem felel meg a 2013/185-ös reklámtörvény egyik előírásának.

Landmant két évvel ezelőtt megbilincselték, miután a marosvásárhelyi rendőrségen magyar nyelvű ügyfélszolgálatot kért.

A törvény 15. cikkelye p. bekezdésének 4. pontja ugyanis kimondja, hogy tilos az olyan reklámanyagok elhelyezése, amelyek formájukban, tartalmukban, méretükben és színükben összetéveszthetők a közúti közlekedési vagy tájékoztató táblákkal, vagy eltakarják azokat.

A plakáton valóban látható volt egy – a valóságban nem létező – háromnyelvű Kolozsvár-helységnévtábla, az, amelynek kihelyezését hiányolja Landman. A plakát egyébként Landman Romániában bejegyzett tanácsadó cégét reklámozza, de közvetlenül Emil Boc kolozsvári polgármestert szólítja meg azzal, hogy a cégnek nem sovinizmusra, hanem Schengenre van szüksége.

A Landman Gáborral korábban készített interjúnk itt olvasható.

A reklámcég semmiféle írásos dokumentumot, hivatalos értesítést nem küldött Landmannak, aki azt mondja: így csak azt tudja bizonyítani, hogy eltűnt a plakátja, azt csak sejti, hogy pontosan mi is történt. Érdekes, hogy a reklámcég egy hónap után jött rá: törvényt sért a plakát. „Nem tudom bizonyítani, de elképzelhető, hogy a cégre nyomást gyakoroltak és mivel a cég nem akar ebbe az ügybe belekeveredni, inkább levette a plakátot” – mondja Landman Gábor.

Landman nem akarja tovább bolygatni az ügyet, hiszen – mint mondja –, az akció végül is elérte célját: nagy médiafigyelmet kapott és sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nyelvi jogokat.

Landman évekkel ezelőtt a Hollandiában bejegyzett alapítványával, a European Language Rights-szal perelte a városházát háromnyelvű helységnévtáblákért. A pert végül azért veszítette el, mert a bíróság helyt adott a városháza azon kifogásának, hogy külföldi civil szervezet nem illetékes perelni a kérdésben.

„Holland vállalkozóként Romániában én nem tudok olyan nyelvi jogokkal élni, amit több ezer román élvez Hollandiában. Rengeteg példa van, hadd említsek csak egyet: Zundertben zavartalanul működik olyan román bolt, ahol csak egynyelvű, román feliratok vannak, a személyzet nem tud hollandul vagy frízül, Hollandia egyik hivatalos nyelvén sem, a termékeken is csak román felirat van, mindenhol a román zászló látható, mégsem emel senki kifogást. Ehhez képest hol vannak a romániai magyarok jogai? Velem még angolul sem tudnak értekezni a romániai hivatalokban vagy rendőrségen.” – fogalmazott.

Landman hozzátette, hogy az incidensről mindenképpen értesíti a holland hatóságokat, a nagykövetséget.

Egynyelvű román bolt a hollandiai Zundertben.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS