// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

Átadták Kolozsváron az Oscar-díj előfutárát

// HIRDETÉS

Így konferálta fel kollégája azt a színészt, akiről mindannyian tudtuk, hogy ma meg fogja kapni az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.

Negyedik éve izgulós-családias-ünnepi Kolozsváron a magyar kultúra napja: az RMDSZ január 22-én adja át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat annak az írónak-költőnek, képzőművésznek és előadóművésznek, aki nemcsak hogy még él, de miattuk érezhetjük, mi is élünk, sőt lubickolunk az erdélyi magyar kultúrában. Formálisan: akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak.

Idén a díjat Fekete Vince költő, Onucsán Miklós képzőművész és Molnár Levente színész kapta, lőtte le az izgalmakat mindjárt második mondatával az est konferansziéja és fő laudáció-felolvasója, Kézdi Imola színésznő. Azt már korábban tudtuk, hogy az idén másodjára adományozott életműdíjat Egyed Ákos történész kapja.

 

 

Fekete Vince, Onucsán Miklós és Molnár Levente

  

Az elzárkózás csak a megőrzésnek, a konzerválásnak kedvezett, annak is csak ideiglenesen, de nem új értékek létrehozásának – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki nem szeretné, hogy az erdélyi magyar kultúra csak skanzenként létezzen. 

 

„Bár ma gyakran lehet olyan érzése az embernek – ha világunk folyamatait nézi –, hogy az elzárkózást kellene helyes útnak tekintenie, hogy gondolkodás nélkül el kell fogadnia azt, amit készen kap, hogy nem kell kérdeznie, hogy nem lehetnek dilemmái” – jegyezte meg köszöntőbeszédében, de szerinte az élő kultúra folyamatosan kérdez, rákérdez a világunkra, és bátran kísérletezik. 

 

Ehhez nyitottság szükséges, amely szerinte mindig is jellemezte az erdélyi kultúrát, amely a sokszínűséget részesítette előnyben, mert nem a vagy-vagy, hanem az is-is kérdéseit teszi fel. Ezért Kelemen úgy véli, itt toleránsnak lenni nem gyengeséget, inkább bátorságot jelentett, és annak ismeretét, hol szabjuk meg a tolerancia határait: ott, ahol a nyitottság az intoleranciával találkozik.

 

Kisebbségi létben szerinte egyszerre luxus és öngyilkosság, ha pusztán bezárkózunk hagyományainkba és értékeinkbe, mert egy kultúra nemcsak úgy szűnhet meg, hogy kihal a közösség, hanem úgy is, ha elfelejt kérdezni, kísérletezni, és minden szentenciát elfogad.  

 

 

Kelemen Hunor és Fekete Vince

  

A ma este díjazottjai egyáltalán nem arról híresek, hogy elfogadnák a szentenciákat. Fekete Vince 2015-ben megjelent, válogatott és legújabb verseit tartalmazó kötetéből, a Vak visszhangból kiderül, hogyan lesz egy nagyon jó költészetből nagy költészet, idézte Kemény Istvánt laudációjában Lövétei Lázár László.

 

Onucsán Miklóst a „rejtett nemzedék” olyan tagjaként jellemezte Angel Judit, aki következetesen követte a maga számára még a '80-as években kijelölt konceptualista irányt, 1989 előtt sem kereste a kompromisszumot a politikával vagy annak kegyeit, mert nem érdekelte, és a rendszer sem akaszkodott rá.

 

Ha valaki még nem ismerte volna Molnár Levente ragadványnevét, hogy ő Kecske, akkor most megtudhatta Dimény Áron laudációjából azzal együtt, hogy kollégája miért érzi találónak a nevet. Mert Molnár Levente nemcsak a Cannes-i nagydíjat és Aranyglóbuszt kapott film, a Saul fia egyik fontos szerepét alakítja, amikor épp nem a kolozsvári magyar színház deszkáin játszik, hanem nagy kedvvel ugrál kamera mögötti szerepekben is. Fesztiválokat szervez, castingol, forgatási helyszínt vagy statisztákat szervez, kollégáknak segít eligazodni szerződések szövevényeiben, és miközben fizikailag mindenhol ott van, alkotói szelleme is nyughatatlan, árulta el Dimény Áron szövege. 

 

 

Kelemen Hunor átadja az életműdíjat Egyed Ákos történészprofesszornak

  

Közép- és Kelet Európa nem az a hely és kultúra, ahol az életet el tudnánk választani a műtől, itt a kiemelkedő alkotói, kutatói teljesítmény szinte mindig hozza magával a közösségi felelősségvállalást – köszöntötte Egyed Ákos történészt Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke. Az életműdíjat ugyanis az RMDSZ a Kós Károly és a Communitas Alapítvánnyal együtt adományozza.  

 

 

Markó Bélát és Takács Csabát épp Ákos bácsi szórakoztatja ennyire azzal, hogy most már tudja, mi az az életmű: jól meg kell öregedni hozzá.

  

Egyed Ákos nagyon sok szinten kutatta és írta meg a székelység történetét saját szülőfaluja, a háromszéki Bodos monográfiájától a Székelyföld társadalom- és gazdaságtörténetéig, derült ki Sipos Gábor laudációjából. Nagy témája az 1848-49-es szabadságharc székelyföldi történései nemcsak katonai szempontból, hanem szélesebb kontextusban. 

 

Szakkutatói munkája mellett rengeteg cikket írt napi- és hetilapokba is, 2002 és 2010 között pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke volt. Elnöksége idején kezdték szervezni és vált hagyománnyá a Magyar Tudomány Napja Erdélyben konferenciasorozat minden évben november 23., az EME születésnapja körül.

 

A 87 éves tudós és tudományszervező Egyed Ákost a Kaszinó termét megtöltő közönség vastapssal köszöntötte.  

 

 

A díjazások és laudációk után AG Weinberger blues-zenész lépett fel zenekarával. Olyan váradi zsidó gyerekként konferálta fel magát, aki magyarul beszél és angolul énekel. Az erdélyi magyar kultúra termékeként tekint magára, ezzel válaszolta meg saját kérdését, hogy mit is keres itt, majd a húrok közé csapott.  

 

 

Blues után állófogadással állt a bál a Kaszinóban: így bulizott ma az erdélyi magyar kortárs kultúra a teleholdnál.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS