Felolvasóest a Magyar Kultúra Napja alkalmából. És meg lehet csodálni a helikoni császár új ruháját is.
Ismét nyakunkon a Magyar Kultúra Napja. És a jó magyar ember ilyenkor mit csinál? Hát ünnepli a jó magyar kultúrát. És hogyan?
Nos, a lehetőségek tárháza labirintikus és végtelen. Mégis, engedd meg, nyájas Olvasó, hogy egy eseményt kiragadjunk a sok közül.
A kolozsvári Helikon irodalmi lap által szervezett Helikon Estek legújabb rendezvényéről van szó. A helyszín: Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvényterme (Fő Tér 23.). Az időpont: január 21., csütörtök, délután 18.00 óra. Vagyis kábé nyolc óra múlva.
Ha Helikon, akkor elsősorban irodalom. Ezúttal is ez lesz. Akik felolvasnak: André Ferenc, Gothár Tamás, Horváth Benji, Kali Ágnes és Serestély Zalán. Az ifjú irodalom krémjének krémje.
De nem csak erről szól az est. Divatbemutató is lesz. A Helikon ugyanis új ruhát kapott. A helyszínen meg lehet nézni. Sőt, meg is lehet tapogatni a császári köntöst. Már ha az est házigazdái, Mile Lajos főkonzul úr és Karácsonyi Zsolt Helikon-főszerkesztő úr megengedik. Bár szerintünk megengedik. Sőt, örülni fognak neki.
Tessék hát elmenni! Már csak hét és fél óra van hátra.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.