// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Mindent tudunk az első vérbeli magyar film noirról

// HIRDETÉS

A Kondor Vilmos kultregényéből készülő krimi szereplőgárdája több mint ígéretes. Humphrey Bogart szelleme lebeg a kortárs magyar film felett!

Ha van készülő magyar film, amelynek nagyon szurkolunk, akkor az a Budapest Noir. Kondor Vilmos 2008-ban publikálta a film alapjául szolgáló, azonos című regényt, és ezzel egycsapásra megteremtette

a keményöklű (hard boiled) magyar detektívtörténet

műfaját. Múlt év őszén röppent fel a hír, hogy úton van a regény moziadaptációja, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap nem kis összeggel (akkor 897 millió forintról beszélget) támogat.

Azt már korábban tudni lehetett, hogy a filmet Gárdos Éva rendezi (Amerikai rapszódia, 2001), az alkotók szerdai – stílusosan a budapesti Centrál kávéházban megtartott sajtótájékoztatóján az is kiderült,

kik lesznek a Budapest Noir főbb szereplői.

A bűnügyi újságíróból vérbeli nyomozóvá vedlő Gordon Zsigmond szerepét Kolovratnik Krisztián alakítja, élettársát, (az amúgy erdélyi származású) Eckhardt Krisztinát pedig Tenki Réka. További kulcsszerepekben Kulka Jánost, Anger Zsoltot, Kováts Adélt, Dobó Katát láthatjuk. A film operatőre Ragályi Elemér, a látványtervező Pater Sparrow, az alkotás producere pedig Kemény Ildikó, a Pioneer Pictures vezetője.

A krimi az 1930-as években játszódik,

Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején. Meggyilkolnak egy fiatal zsidó lányt, Gordon Zsigmond, Az Est újságírója pedig – látva a hatóság tétlenkedését – saját kezébe veszi az ügyet, amelynek szálai a legfelsőbb körökbe vezetnek, ahogy az már lenni szokott.

Kondor Vilmos nagysikerű, több idegen nyelvre is lefordított könyve tényleg súlyos atmoszférájú, briliánsan megírt, műfajteremtő mű, amelynél – ha lehet ilyet mondani – csak a sorozat második darabja, a Bűnös Budapest erősebb (összesen hat Gordon-könyv született eddig, ebből öt regény és egy elbeszéléskötet).

Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója elmondta, különösen örül ennek a filmnek, mivel

száz százalékban magyar pénzből, magyar történetből születik

és a helyszíne Budapest. Gárdos Éva rendező pedig elárulta: régen érdekli a film noir, és rögtön beleszeretett Kondor Vilmos könyvébe.

A produkció az előkészítésére elnyert összeggel együtt 950 millió forintos költségvetésből készül. Az alkotók készülnek a folytatások megfilmesítésére is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS