Egyelőre extranyugdíj nélkül maradnak az önkormányzati vezetők

Nincs összhangban az alaptörvénnyel az a jogszabály, amely különleges nyugdíjakat biztosítana a polgármestereknek és alpolgármestereknek, valamint a megyei tanácsok elnökének és alelnökének – döntött szerdán az alkotmánybíróság.

A törvény így visszatér a parlamentbe, hogy az alkotmánybíróság döntésével összhangban módosítsák.

A testület szerint a jogszabály nem határozza meg egyértelműen, hogy ez a juttatás, nyugdíjnak, fizetésnek, ajándéknak tekinthető-e. Másrészt úgy vélik, hogy a törvény egyenlőtlenül kezeli azokat a tisztségviselőket, akikre vonatkozik, ráadásul azt sem határozza meg, hogy az állam miből finanszírozza az extranyugdíjat.

A törvény értelmében az önkormányzati vezetők a tisztségért járó aktuális munkabér 26 és 79 százaléka közötti összegű nyugdíj-kiegészítést kapnának (mandátumuk hossza függvényében), amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Azok a vezetők részesülnének nyugdíj-kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék.

Ez 1500-6500 lejes havi különnyugdíjat jelentene az önkormányzati vezetőknek.

A jogszabályt december 21-én fogadták el a szenátusban, és az államfőhöz került volna kihirdetésre, ha a kormány december 26-án nem fordul az alkotmánybírósághoz.

A kormány többek között arra hivatkozott, hogy a több mint 16 ezer önkormányzati vezető extranyugdíjának biztosításához 469 millió lej szükséges, ez pedig a megengedettnél nagyobb mértékben terheli meg a költségvetést.

A kormány nem emelt alkotmányossági kifogást a képviselők és a szenátorok extranyugdíjáról szóló törvény ellen, amely szintén nagy felháborodást keltett a közvéleményben, és amelyet Klaus Johannis államfő december 23-án kihirdetett.