// 2026. október 20., kedd // Vendel

Tízezernél is több romát lakoltattak ki Franciaországban

// HIRDETÉS

Zömmel romániai és bulgáriai cigányokról van szó.

Több mint 11 ezer romát küldtek el a hatóságok tavaly Franciaországban az erővel felszámolt illegális cigánytelepekről - derül ki két civil szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Az Emberi Jogok Ligája és az Európai Roma Jogok Központja egyben elítélte „a méltatlan, az embertelen és romló" franciaországi romapolitikát.

„A 2015-ös év folyamán 11 125 embert küldtek el erővel a hatóságok 111 telephelyről"

- olvasható az éves jelentésben.

Közülük 410 embernek tűzeset miatt kellett elhagynia öt telepet - hívták fel a figyelmet a szervezetek a lehető legmegbízhatóbb források (sajtócikkek, közlemények, a civil szervezetek által begyűjtött közvetlen tanúvallomások) alapján készült jelentésükben. Tavaly a cigánytelepek lakóinak hatvan százalékát küldték el erővel, az emberek felét a nyári hónapokban lakoltatták ki.

Jóllehet az előző évekhez képest a tendencia csökken - 2014-ben ugyanis 13 500 embert küldtek el, 2013-ban pedig 19 ezret -, a szervezetek elsősorban azért aggódnak, mert a hatóságok gyakorlatilag semmilyen elhelyezési megoldást nem biztosítanak a telepekről elküldött embereknek.

„Ez a kilakoltatási politika méltatlan, hiszen csak súlyosbítja ezeknek az embereknek a bizonytalan helyzetét" - hangsúlyozzák a szervezetek.

A cigánytelepek felszámolása három szinten okoz törést a romák életében: a gyermekek iskolába járását 3-6 hónapra megszakítja, továbbá egészségügyi és gazdasági gondokat is okoz, miután az emberek elvesztik a munkájukat - hangsúlyozta Philippe Goossens, az Emberi Jogok Ligájának romaügyi referense párizsi sajtótájékoztatóján.

A kormány körlevélben kérte a helyi prefektúrákat, hogy a kilakoltatások előtt mérjék fel a táborban élők társadalmi helyzetét és támogassák őket a kilakoltatásokat követően, ez azonban a szervezetek szerint a legtöbb esetben nem történik meg.

Franciaországban mintegy 20 ezer kelet-európai, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett roma él,

a legtöbb esetben bizonytalan körülmények között, illegálisan kialakított bádogvárosokban, amelyek erőltetett felszámolását a emberi jogi szervezetek rendszeresen elítélik.

Tavaly szeptemberben Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélte Franciaországot „a romák erővel történő eltávolításának szisztematikus nemzeti politikája" miatt két héttel azután, hogy a francia rendőrség vitatott körülmények között felszámolta az egyik legrégebbi illegális cigánytelepet Párizs közelében.

„A nemzetközi szerződések két fő szerve, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Megszüntetéséért és az Emberi Jogi Bizottság ebben az évben már korábban felkérték Franciaországot, hogy hagyjon fel az ilyen, erőltetett kilakoltatásokkal, alternatív szálláshely biztosítása nélkül. Csatlakozom hozzájuk, és arra kérem Franciaországot, hogy a büntető és romboló politikát valódi, átfogó politikával váltsa fel" - írta a főbiztos.

Az Emberi Jogok Ligája és az Európai Roma Jogok Központja most „a szisztematikus kilakoltatások felfüggesztését, a bádogvárosok biztonságossá tételét és rendbetételét, valamint a családok integrálásának megfelelő megoldását" kéri minden kilakoltatás előtt, valamennyi család számára, az egész országban.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS