Mit meg nem tesz az állam, hogy megakadályozza az emigrációt... Vigyázat: MIGRÁCIÓGÁTLÓ HUMORVESZÉLY!
Végre! Itt a megoldás a fiatal agyak elvándorlására! Az oktatási minisztérium bejelentette: mérlegelni fogja a földrajz tantárgy kiiktatását az iskolai tantervből, hogy a fiatalok ne tanulhassák meg a határátkelőhelyek nevét, ahol elhagyhatják az országot.
„2016-tól kezdve a füllel és hanggal rendelkező földrajztanárok éneket fognak tanítani, a többit nyugdíjba küldjük”, ígérte Decebal Popescu helyettes államtitkár. „Líceum vagy általános iskola, egyre megy: a gyerekeink nem hallanak többé Nagylakról, Szalontáról vagy Borsról az iskolában. És ha mégis elhagyják az országot, csak az otthoni nevelés lesz az oka. De így is napokig fognak körbe kóvályogni, míg megtalálják a határátkelőt. Talán feladják.”
Noha a politikai vezetők nagy része üdvösnek találta az intézkedést, a diákok elégedetlenkednek, és sokan kijelentették, hogy a földrajz volt a kedvenc tantárgyuk. „Idén a tanár úr csodálatos előadást tartott nekünk a kürtösi vámról. Alig vártam a tizenegyedik osztályt, hogy megtanuljam az odavezető útvonalat, mert érettségi után már megyek is Németországba”, meséli egy fiatal olimpikon. „Most úgy érzem, semmi értelme iskolába járni.”
A címet a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.