Életük végéig börtönben ülnek a romagyilkosságok elkövetői

Az eljárás adatai szerint a három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthona ellen, hat embert megöltek, több áldozatuk megsérült. A három vádlottat korábban első és másodfokon egyaránt

tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték

többszörösen minősülő emberölés és más bűncselekmények miatt. A Kúria harmadfokú eljárásában a vádlottak és védőik új eljárást kértek.

A Kúria döntésének kihirdetése után az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak közül Kiss Árpád és testvére, István az őrök kíséretében elhagyta a tárgyalótermet. Jelenleg az ítélet szóbeli indoklása zajlik. Csontos István negyedrendű vádlott 13 éves fegyházbüntetése már másodfokon jogerőre emelkedett.

Az eljárás adatai szerint

a vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették,

térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és a menekülés útvonalát. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát.

2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án pedig Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A tatárszentgyörgyi támadás például úgy zajlott le, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor a férfi a kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak

sörétes puskával közvetlen közelről kivégezték őket.

A kislétai támadáskor szintén éjjel a család otthonában az alvó nőt agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfélszáz sörét csapódott az arcába, a mellkasába, a karjába.

Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekmény esetében.

Korábban a másodfokú bíróság a támadások egyértelmű indítékaként a rasszizmust, a cigányellenességet jelölte meg.

A vádlottak közül egyedül Csontos István tett magát és társait terhelő, feltáró jellegű vallomásokat. Állítása szerint kezdetben nem is tudta, miben vesz részt sofőrként, később pedig azért nem fordult a hatóságoktól, mert félt társaitól.

A romagyilkosságokról szóló Ítélet Magyarországon című dokumentumfilmet bemutatták a Filmtettfeszten is, Hajdú Eszterrel, a film rendezőjével akkor készítettünk videóinterjút.