// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Visszadobta Johannis a gyógyszerreklámokat betiltó törvényt

// HIRDETÉS

Mivel diszkriminatívnak tartja.

Megfontolásra visszaküldte Klaus Johannis államfő a parlamentnek azt a Végh Sándor RMDSZ-es képviselő által kezdeményezett törvénymódosítást, amely teljesen betiltotta volna a gyógyszerek, illetve a gyógyszertárak reklámozását a televíziókban és a rádiókban. A módosítást még december közepén fogadta el a szenátus döntéshozó kamaraként.

Az államfő szerint a gyógyszerkészítmények reklámozását európai uniós direktívák szabályozzák, amelyeket a romániai joganyagba is átültettek, és a tagállami szabályozás nem lehet szigorúbb ezen a téren az uniós normáknál. Emlékeztetett: a vényköteles, illetve kábítószernek minősülő anyagokat tartalmazó gyógyszerek reklámozását már betiltották.

Az elnök azt is megjegyzi, hogy a módosítás diszkriminatív, mivel a tévéken és a rádiókon kívül máshol lehetővé teszi a gyógyszerek reklámozását.

Răsvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke közölte, már a médiahatóság is jelezte az államfőnek, hogy a módosjtás ellentétben áll az európai szabályozással.

Végh Sándor decemberben az MTI-nek azzal magyarázta a módosító javaslatot, hogy nem tartja etikusnak gyógyszert és patikát reklámozni. Kifejtette: a betegségek kezelése, a gyógyszerek adagolása egészségügyi, nem pedig kereskedelmi feladat, amellyel orvosoknak és nem marketingeseknek kell foglalkozniuk.

Végh Sándor szerint a megtévesztő gyógyszerhirdetések hatására egyre többen orvosi javallat nélkül kezelik magukat, és sokszor több bajt, mint hasznot okoznak vele, későbbi kezelésük pedig drágább, mintha eleve a helyes kezelést írták volna fel számukra.

Hozzátette: igaz ugyan, hogy a gyógyszerreklámok végén „elhadarják", hogy az esetleges mellékhatásokról a vevő kezelőorvosától kérhet tájékoztatást, de szerinte ezt nem a gyógyszer kiválasztása és beszerzése után kéne megtenni, a kezelést és adagolást is szakemberre kéne bízni.

A szenátor elmondta: azt is erkölcstelennek tartja, hogy a gyógyszertárak és orvosságokat forgalmazó hálózatok is elkezdték hirdetni magukat. „Mikor megy az ember patikába? Amikor beteg. Románia egy beteg társadalom és ha ezt még reklámozzuk is, akkor annál rosszabb lesz" - jelentette ki az RMDSZ szenátora.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS