Egy keresztény szervezet reklámidőt vásárolt volna a brit mozikban. Kérésüket elutasították, arra hivatkozva, hogy a hirdetés „túl vallásos”.
Az, hogy egy karácsonyi tartalmú hirdetés „túl vallásos”, talán nem annyira meglepő, az már inkább, hogy mitől lehet sértő a szóban forgó videó – legalábbis nem Bruneiben, Szomáliában és Tadzsikisztánban, ahol idén betiltották a karácsony megünneplését, hanem Angliában. Mindenesetre a Digital Cinema Media csoport, amelytől a reklámfelületet vásárolta volna a nonprofit keresztény szervezet (kuriózumként említjük, hogy a Csillagok háborúja előtt vetítették volna), arra hivatkozott, hogy a cég politikájának része a vallási vagy politikai tartalmú hirdetések mellőzése.
A videó egyébként ennél ártatlanabb már nem is lehetne: egy mai család képétől – egy montázs-szekvenciában – a Kisjézus jászoláig eljutva arra hívja fel a figyelmet, hogy a karácsony eredeti értelme Jézus születése (A karácsony Krisztussal kezdődik, ez a címe is). És ennyi, amint az fentebb megtekinthető. A videónak azonban, paradox módon, szinte jót tett a mozikból való kitiltás: a YouTube-on eddig több mint 264 ezren nézték meg.
" target="_blank">egyik hirdetése nem kapott engedélyt a londoni mozikban való mellesleg szintén karácsony előtti hétre időzített – levetítésre. Annak a hirdetésnek is rendkívül offenzív volt a tartalma: a videón látható, politikailag amúgy nagyon korrekt módon összeválogatott emberek a Miatyánkat mondták el soronként.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.