// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Elvetették a szlovénok az azonos neműek házasságát

// HIRDETÉS

A demokratikus népakarat felülírta a politikusok döntését.

Az előzetes eredmények szerint elutasították a Szlovéniában rendezett vasárnapi népszavazáson az azonos nemű párok közötti házasságot engedélyező, korábban a parlamentben már megszavazott törvényt, amely egyben megteremtette volna a párok örökbefogadási jogát is.

A szlovén választási bizottság honlapján közzétett adatok szerint a szavazatok 98 százalékának feldolgozottsága mellett a nemmel szavazók aránya 63,12 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 36,71 százalék volt.

A törvény visszavonásának nem csak a többség voksa volt a feltétele, hanem az is, hogy a szavazásra jogosultaknak legalább egyötöde, vagyis minimum 340 ezer szavazópolgár nemet mondjon a törvényre. Jelen esetben ezt 380 149 szavazatra jogosult állampolgár tette meg. A részvételi arány 35,65 százalékos volt.

A ljubljanai parlament még márciusban döntött a törvényről. A Koalíció a gyerekekért nevű civil szervezet a katolikus egyház támogatásával nem sokkal ezután aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy népszavazást kezdeményezzenek a rendeletről.

A referendumnak az volt a célja a kezdeményezők szerint, hogy az emberek véleményt mondhassanak arról, támogatják vagy nem az azonos neműek házasságát és örökbefogadási jogát.

A szervezet aktivistáinak rekordidő alatt sikerült összegyűjteniük a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. Szlovéniában 35 nap alatt legkevesebb 40 ezer aláírást kell összeszedni ahhoz, hogy referendumot írjanak ki a parlamentben már elfogadott törvény visszavonásáról.

Jogvédő szervezetek azzal érveltek, hogy emberi jogi kérdésekről nem népszavazással kellene dönteni, az alkotmánybíróság azonban végül a referendum kiírása mellett döntött.

Két évvel ezelőtt a szlovén parlament szigorított a népszavazás kiírásról szóló rendeletén. Ugyanis 2011-ben a parlament elfogadta az új családjogi törvényt, amelyet - mivel tartalmazta a meleg párok korlátozott és az alkotmánybíróság által később jóváhagyott, korlátozott örökbefogadási jogát - a következő évben népszavazáson elutasítottak.

Ezért a szlovén parlament 2013-ban alkotmánymódosítással szigorított a népszavazás szabályain. Megtiltotta népszavazás kiírását az emberi jogokat vagy a pénzügyeket érintő jogi rendelkezésekről, továbbá egy törvényt csak abban az esetben tett visszavonhatóvá, ha választásra jogosultak legalább 20 százaléka ellene szavaz.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS