A Tőkés László által Temesváron szervezett kétnapos megemlékezésen a totalitárius múlt feltárásával foglalkozó európai platform vezetői is jelen lesznek.
Tőkés László EP-képviselő szervezésében idén december 18–19-én emlékeznek meg az 1989-es forradalom kirobbanásáról Temesváron. A megemlékezés a szervezők megfogalmazás szerint „a neves és névtelen hősökről, a református gyülekezet hitbeli ellenállásáról, a soknemzetiségű és sokvallású város, majd az egész ország zsarnokság elleni lázadásáról és szabadságharcáról” szól.
Pénteken, december 18-án 16 órai kezdettel az Új Ezredév Református Központ (Temesvár, Malom/ Spl. Morarilor u. 1/B sz.) Balogh László rendező-operatőr, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumi elnöke tart előadást Akkor és most – visszatekintés 1989-re, és a mai magyar közmédia szerepe a nemzetegyesítésben címmel. 18 órától ugyanitt a Baráti esték elnevezésű rendezvény keretében Tőkés László és Gazda Árpád beszélget.
Szombaton, december 19-én 10 órától egy konferencia kezdődik az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának Justice 2.0 című projektjéhez kapcsolódva, melyen meghívott előadóként részt vesz: Neela Winkelmanova, Göran Lindblad, Tőkés László, Monica Macovei és Florian Mihalcea. A beszélgetést Szilágyi Zsolt moderálja. A nap további részében 13 órától levetítik Justice 2.0 című filmet, majd egy sajtótájékoztató után 15 órától megkoszorúzzák a belvárosi református templom (Timotei Cipariu u. 1. sz.) emléktábláját.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.