// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ennyi katonát küldünk külföldre harcolni

// HIRDETÉS

Afganisztán miatt többet, mint tervezték. Belügyisből viszont még többet.

Románia több katonát küld jövőre külföldi szolgálatra, a nemzetközi missziókban résztvevő belügyi alakulatok létszáma ugyanakkor csökken - közölte a román elnöki hivatal a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülése után.

A jövő évben 1181 román katona vállal szerepet a külföldi békemissziókban, 158-cal több, mint idén. A román belügyminisztérium ugyanakkor 1530 rendőrrel és csendőrrel fog részt venni a NATO, Európai Unió, EBESZ és ENSZ égisze alatt szervezett missziókban: ez 91-gyel marad el az idei létszámtól.

 

Afganisztán miatt

Bukarest azt tervezte, hogy jövőre már csak kétszáz katonája marad Afganisztánban, akik az afgán hadsereg kiképzésében segédkeznek. Miután azonban októberben az Egyesült Államok bejelentette, elhalasztja csapatai kivonását, Románia is vállalta, hogy több katonával vesz részt az afganisztáni küldetésben.

 

A CSAT csütörtöki ülésén elfogadta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2015-2019-ös időszakra szóló stratégiáját, és ütemtervet készített azoknak a törvénymódosításoknak az elfogadására, amelyek a terrorelhárítás hatékonyságának növelését, az új típusú fenyegetések megelőzését szolgálják. A védelmi tanács a nemzetbiztonsági intézmények 

 

jövő évi költségvetési tervezetét is jóváhagyta.

A Cioloș-kormány 2016-ban több mint 50 százalékkal, 11,2 milliárd lejre, vagyis a várható GDP mintegy 1,5 százalékára növeli a védelmi minisztérium költségvetését. Klaus Johannis államfő idén januárban megállapodott a kormányzó és ellenzéki pártokkal, hogy Románia 2017-től kezdődően legalább tíz éven keresztül a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, függetlenül attól, ki lesz kormányon.

 

Románia az utóbbi két évtizedben aktív résztvevője volt a nemzetközi katonai műveleteknek Afganisztánban, Irakban, és a Nyugat-Balkánon. Ez idő alatt 26 román katona vesztette életét külföldön, elsősorban az afganisztáni ISAF keretében vállalt feladatok teljesítése közben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS